Először csendültek fel együtt Liszt és Erkel 1867-es koronázásra írt dallamai
2017. június 12. 12:05 MTI
I. Ferenc József magyar királlyá és felesége, Erzsébet magyar királynévá koronázásának 150. évfordulója alkalmából először volt együtt hallható Liszt Ferenc Koronázási mise és Erkel Ferenc Magyar cantate című műve a budavári Mátyás-templomban, az 1867. június 8-i koronázás helyszínén. Mindkét művet a koronázás alkalmából komponálták a magyar romantika zeneszerzői.
Korábban
Az Erkel Ferenc Társaság, a Liszt Ferenc Társaság Mátyás-templommal közös hangversenyén elhangzott továbbá a Harangkar Erkel Ferenc – Doppler fivérekkel írt – Erzsébet című operájából, amely Sisi 1857-es első magyarországi látogatása alkalmából született. Az estet Erkel Hymnusza zárta, amelyet az eredeti partitúra szerint játszottak a zenészek.
Az előadáson közreműködött Schnöller Szabina szoprán, Heim Mercedes alt, Komáromi Márton tenor és Jekl László basszus szólista, az István Király Operakórus, az Országos Széchényi Könyvtár Énekkara, a Mátyás-templom Énekkara és Zenekarának vonósai, valamint a MÁV Szimfonikus Zenekar. Liszt és Erkel oratorikus műveit Horváth Gábor karmester, a Gödöllői Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője vezényelte.
Liszt Ferenc 1867-ben hat hét alatt írta meg a Koronázási misét (Missa Coronationalis), amely nyomtatásban csak 1869-ben jelent meg a lipcsei Schuberth kiadónál. A darabot a bécsi előírások szerint csak az udvari zeneszerző írhatta volna meg, azonban Liszt tudomást szerzett a kiegyezés előkészületeiről, és már 1865 elején Rómából írt levelében kérte jó barátját, Augusz Antal bárót, hogy segítsen a megbízatás elnyerésében. A báró sikerrel járt, így Scitovszky János bíboros Lisztet kérte fel a darab megírására. A zeneszerző a koronázási ünnepségre nem kapott meghívást, de a Nemzeti Zenede az orgonakaron mégis szerzett neki helyet. A sértett szerző a ceremónia végét azonban nem várta meg.
Erkel Ferenc máig kiadatlan Magyar cantatéját Szigligeti Ede A szent korona című ünnepi előjátéka befejező részének szövegére komponálta. A bemutató a szerző vezényletével Pesten, a Nemzeti Színházban volt 1867. június 11-én. Az előadást a korabeli feljegyzések szerint másnap megismételték. A mű ünnepélyes nagyzenekari előjátékkal kezdődik, amely nemcsak hangnemében, de a basszus szólamok teljes első ütemével is idézi a Hymnusz bevezető motívumát. Ezt követően a középső, 162 ütemnyi cantate szakaszban a négy szólista és a kórus váltakozva énekelve azt a pillanatot jeleníti meg, amikor István király Mária oltalmába ajánlja Magyarországot. A Magyar cantate eredeti állapotában csak 143 évnyi „szunnyadást” követően, 2010-ben, az Erkel-bicentenárium alkalmával szólalhatott meg a budavári Hadtörténeti Múzeumban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2022
- Lacikonyhák és társaik
- A gumigyártás és árnyoldalai
- A spanyol polgárháború külföldi önkéntesei
- A szabin nők közbelépése
- Hét híres fal
- Fugger Mária, a Pálffy család nagyasszonya
- Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése
- A zalaújvári Festetics-kastély
- Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona esküvője
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap