A csibcsák aranytutaja lehet a kulcsa El Dorado legendájának
2017. május 15. 17:35
El Dorado legendája azt követően született meg, hogy a spanyol hódítók megérkeztek a csibcsa (vagy muiszka) néptörzs területére, és elterjesztették, hogy mélyen a kolumbiai hegyekben létezik egy aranyváros. El Dorado legendája azóta számos kincsvadászt és kalandort vonzott Dél-Amerikába, ám kiderült, város vagy birodalom helyett csak egy emberről van szó.
Korábban
A csibcsák az inkákat megelőzően a legfejlettebb politikai rendszert építették ki Dél-Amerikában. Az általuk uralt terület a Zuila folyótól délre egészen a mai Pasto városáig, illetve nyugaton az Atrato folyó forrásaitól nyugatra a mai Bogotáig terjedt, és feltételezések szerint 47 ezer négyzetkilométeren terült el. Államukat a spanyol konkvisztádorok hódítása söpörte el a 16. század közepén.
El Dorado legendájának kiindulópontját a csicsbák szertartása adta, amelyről Juan Rodriguez Freyle az 1630-as években számolt be: eszerint Kolumbia hegyei között a csibcsák egy csodálatos fekvésű tónál (a Guatavita-tónál) mutatják be áldozatukat a Napistennek. A törzsi vezető (zipa) testét bekenik gyantával, majd aranyporral fújják be. Ezt követően tutajjal a tó közepére eveznek, ahol előbb arany kincsekkel megtöltött kosarakat dobnak a vízbe, majd amikor a felkelő nap első sugara megcsillan a testén, az „aranyozott ember” (El Dorado szó szerint azt jelenti: a Bearanyozott) is a tóba ugrik.
El Dorado legendája mögött idővel egy várost, később egy királyságot, majd végül egy egész birodalmat sejtettek, végképp elszakadva a Bearanyozotthoz köthető rítustól. Az El Dorado-legenda talán legismertebb szimbóluma a muiszka (csibcsa) aranytutaj, amelyet 1969-ben fedezett fel három földműves, nem messze Bogotától. A 19,5-szer 10,1 centiméteres áldozati tárgyat valamikor 600 és 1600 között készítették. Érdekesség, hogy 1856-ban, Bogotától nem messze egy barlangban már találtak egy hasonló leletet, amely azonban korántsem kapott akkora hírverést, mint az 1969-ben felfedezett aranytárgy.
A négy legfejlettebb prekolumbián amerikai civilizáció között számon tartott csibcsa kultúra elsősorban fejlett aranyművességéről volt ismert. A híres, viaszveszejtéses öntéssel megalkotott, kis mennyiségű rezet is tartalmazó tutaj is nagyrészt aranyból készült, és azt ábrázolja, amint az új törzsfőnök, a zipa testét a beavatási szertartás során bevonják arannyal, majd szintén alaposan kidekorált előkelőkkel körülvéve aranytárgyakat ajánl fel Guatavita istennőnek. A tárgy a bogotai Aranymúzeumban tekinthető meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Tudta-e, hogy...?
- 10 meglepő tény a vasút történetéből
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- 10 dolog, amit nem tudtál Las Vegas-ról
- 10 érdekes tény a Szent Koronáról
- 7 mitológiai lény, melyektől rettegtek a régmúltban
- Tíz tény Jackie Kennedy-ről
- Tíz meglepő tény az angliai csatáról
- Támadó marslakók, megtévesztett nácik, kőkori törzs – hét grandiózus átverés a történelemből
- 10 meglepő dolog Madame Curie-ről
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
