Háta mögé rejtett, titokban szívott cigaretta okozta a Habsburg-főhercegnő halálát

A korabeli hírekben „szemérmetességből” a cigaretta motívum nem jelenhetett meg, helyette petróleumlámpa, illetve gyufa okozta szerencsétlenségről cikkeztek. A hivatalos lap, a Budapesti Közlöny első tudósításában még ismeretlen okot jelöl meg:

„F. hó 22-én késő  esti órában Mathild fhg kisasszonyt, Albrecht fhg leányát az a szerencsétlenség érte,  hogy a ruhája — nem tudni mi módon — meggyult, s karjain, nyakán, hátán, és az al tagjain is nagyobb terjedelmű égések történtek.”

A balesetről értesülve Erzsébet a még Bécsben tartózkodó fiának, Rudolfnak írt május 23-ai (magyar nyelvű) levelében együttérzésének ad kifejezést:

„Szivből sajnálom szegény Mathildot, kit oly roppant balsors ért, rémisztően szenvedhet és soká fog bizonyosan tartani, míg felgyógyul…” Matild hosszas szenvedéseket követően, a koronázást kísérő ünnepségek első napján, június 6-án reggel belehalt égési sérüléseibe.

Az uralkodócsaládot ért gyászról Mary Elisabeth Stevens június elején írt leveléből is értesülhetünk:

„…előző este egy távirat borította gyászba az udvart. Albrecht főherceg leánya, a szegény ifjú Matild hercegnő belehalt égési sérüléseibe. Biztosan olvastátok az újságokban a szörnyű esetet: gyertyát gyújtott és a földre eső gyufa lángra lobbantotta a ruháját. Néhány napi szenvedés után a szegény fiatal teremtés meghalt. Csinos volt és nagyon fiatal, csak tizennyolc éves, szép reményekkel tekinthetett a jövőbe. (…) A gyász miatt nem lesznek mulatságok az udvarnál, a tervezettnél sokkal hamarabb távoznak is Budáról. Azt hiszem, ez nagy szomorúság volt a szegény császár és császárné számára, akiknek végig kellett csinálniuk ezeket a kimerítő szertartásokat közvetlenül azután, hogy megkapták a szörnyű hírt. Igen rossz hírek érkeztek Mexikóból is…” [Habsburg Miksa meyikói császárt nem sokkal később, június 19-én végezték ki a köztársaságpártiak].

Az ünnepségek idején bekövetkezett váratlan családi tragédiák (gyász)miliőjében mind Ferenc József, mind Erzsébet fokozottan megterhelőnek érezhették a rájuk háruló nyilvános szereplések kényszerét. Noha ennek figyelembe vételével a tervezett előkészületeken jelentős módosításokat eszközöltek, ahogyan erre a hivatalos lap közleménye is utalt:

„Ő cs. k. Fensége Mathild főherczegnőnek élete virágjában történt gyászos kimulta Ő Felségét a Királyt is mély gyászba boritotta. Ez oka annak, hogy Ő Felségeik csak oly ünnepélyekben vehetnek részt, melyek szorosan és lényegesen a koronázási szertartásokhoz tartoznak. Tiszteljük meg e gyászt és ne vigadjunk ott mi sem, hol Királyunk vigalmainkban részt nem vehet: ezáltal kegyeletünket irányában legkitünőbb és legkedélyesebb módon fogjuk tanusitani, mert vigasztalás lesz az ő szivének, ha népét osztozni látja azon gyászban, mely családját érte. A rendező választmány e f. hó 12-ére, azaz szerdára a városligetben örömünnepet rendezett; ez a királyi gyász iránti kegyeletből meg nem tarthatik; de hogy a szándék, mely ezen ünnepélylyel kapcsolatban volt, el ne enyészszék, hanem más, a körülményekhez illő alakban nyerjen kifejezést, az alulirt választmány elhatározta, hogy azon összegek, melyek az emlitett ünnepély rendezésére voltak szánva, a város szükölködő lakosai között osztassanak föl.“

A változtatásokkal a legszükségesebb ceremóniákra redukálták a koronázást hagyományosan kísérő ünnepélyek sorát, a Családi Kör 1867. június 9-ei száma így írt erről:

„A fáklyásmenet, mely a koronázáskor tartandó volt, legf. ohaj folytán elmarad. A testvérfővárosok vasárnapon lesznek kivilágitva.”

Az uralkodópár a fentieknek megfelelően kizárólagosan olyan ünnepélyeken vett részt, melyek a koronázási szertartás, illetve a kapcsolódó ünnepségek részét képezték tradicionálisan, (a koronázás másnapján) ennek következtében a Vigadóban június 9-én tartott koronázási lakomát követően elmaradt az estére tervezett kivilágítás. A váratlan gyászesemény a másnapi (jún. 10.) menetrend esetében is az esti program elhagyásával járt, a koronázási ajándékok ünnepélyes átvételét megtartották, míg a 8 órakor kezdődő „bál az udvarnált" törölték.

A követező napi (jún. 11.) terveken is hasonló változtatást eszközöltek: a délutáni udvari ebéd megrendezésre került ugyan, ellenben az estére tervezett ünnepi díszelőadást a Nemzeti Színházban kihúzták a programrendből. A hivatalosan közzétett udvari közlemény szerint – az ebből fakadó ceremoniális nehézségek valamelyest áthidalására – az udvari gyász felvételének „határnapjául” 1867. június 13-át jelölték meg. Feltehetően ez volt döntő hatással távozásuk időpontjára is, s végül június 12-én utaztak el Pest-Budáról.

Az előzetes tervek szerint (12-én) este még részt vettek volna a Sándor palotában rendezett (miniszterelnöki) estélyen, melyen az uralkodócsalád képviseletében végül Ferenc József testvérei, Károly Lajos és Lajos Viktor főhercegek jelentek meg. A gyászrendelkezés értelmében 26-áig mélygyász tartandó, melyet július 3-ig félgyász viselése váltott volna fel, azonban a családot érintő újabb halálozások következtében a vonatkozó udvari utasítások folyamatosan módosultak.

(A szöveg rövidített, szerkesztett változata az Erzsébet Királyné Alapítvány oldalán jelent meg 2017. május 15-én.)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház