2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Ma már nagyon pontosan lehet tudni, milyen volt a mindennapi életet Krisztus idejében

2017. március 21. 10:27 MTI

Húsvét előtt az Izraeli Régészeti Hatóság (Israel Antiquities Authority, IAA) bepillantást engedett raktárába, és megmutatott több első századi tárgyat is – közölte vasárnap a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.

Az IAA barlangszerű raktárában egy ősi, kőből készült temetkezési láda, osszárium a Jézus nevet viseli, de nem az újszövetségi Jézusét. Az izraeli régészek szerint ugyanis 2000 évvel ezelőtt a Szentföldön gyakori név volt a Jézus, vagyis Jesua név, és eddig mintegy harminc Jézus nevet viselő osszáriumot találtak. Noha az archeológusok mostanáig nem találtak direkt régészeti bizonyítékot a bibliai Jézus létezésére, az utóbbi években talált tárgyak nagyban segítik korának megértését. A jó hír, hogy ma már nagyon pontosan rekonstruálni tudjuk a mindennapi életet Krisztus idejében – jelentette ki vasárnap Gideon Avni, az IAA régészeti részlegének vezetője.

Izrael a világ egyik legjobban feltárt helye, ahol évente mintegy háromszáz ásatást folytatnak, köztük ötven nemzetközi kutatócsoport, például amerikai és japán. Minden évben mintegy negyvenezer tárgyat ásnak ki a földből, amelyek harmada a korai keresztények életéről tanúskodik. A történészek ma már tudják, hogy mennyi ideig tartott az utazás az egyes városok és falvak között, ahol Jézus prédikált, és milyenek voltak akkoriban azok a helyek.

Pontosan meg tudják határozni az ország akkori állapotát, az IAA raktárában például megtalálhatók az akkoriban széles körben használt mészkő csészék és tálak. A használati tárgyak mellett találtak egy olyan osszáriumot is, amely egy vasszeggel átszúrt sarokcsontot rejtett a hozzá szögelt famaradványokkal együtt. Eddig ez az egyetlen bizonyítéka annak, hogy zsidó szokás szerint temették el a római keresztre feszítés egyik áldozatát, ugyanis a zsidók abban az időben a halottakat sziklasírokba temették, majd később csontjaikat kőből készült osszáriumokba helyezték.

Ez a lelet nagyban segített megérteni a keresztre feszítés módját: eszerint az elítéltek lábait a kereszt oldalaihoz szögezték. Valószínűleg Jézussal is így tettek, ami nem egyezik a szokásos keresztény ábrázolásokkal. Avni szerint Jézus létezését nem cáfolja, hogy nem találtak fizikai bizonyítékot rá, mert abban az időben egymillió ember élt a Szentföldön. Jisca Harani kereszténységet kutató tudós szerint az uralkodók és hadvezérek vésették kőbe emléküket, miközben Jézusnak a szavai maradtak fenn.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár