Azték szélistennek szentelt templomot találtak Mexikóban
2016. december 6. 15:32 MTI
Egy csontvázmaradványokat rejtő, több mint 650 éves kis templomot fedeztek fel mexikói régészek Mexikóváros közepén. A szakértők azt feltételezik, hogy Ehecatl azték szélistennek szentelt templomot találtak - közölte a Mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH).
Korábban
A köralakú építmény átmérője 14 méter, jelenlegi magassága 1,2 méter. Létét márciusban fedezték fel három méter mélyen a Mexikóváros központjától északnyugatra lévő Tlatelolco negyedében egy régi szupermarket területén végzett munkálatok során, de csak most hozták nyilvánosságra. A területen végzett munka során a szakértők számítottak arra, hogy cserépdarabokra vagy emberi maradványokra bukkanhatnak. Meglepetésükre azonban mélyebbre ásva egy templomot találtak - mondta el Pedro Francisco Sánchez Nava, az INAH régészeti koordinátora.
Az építményben két felnőtt és hat gyerek csontvázainak maradványait találták. A szakértők szerint elképzelhető, hogy a szélistennek bemutatott áldozatok voltak. Madárcsontokra, vulkáni üvegre, agavékaktusz tüskéjére, majmokat ábrázoló kerámiafigurákra és kacsacsőrre is bukkantak.
Az aztékok hatalomra kerülése mintegy 150 évvel azelőtt kezdődött, hogy Hernán Cortes 1520-ban meghódította Mexikót. A fővárosnak, Tenochtitlánnak a spanyolok érkezésekor 250 ezer lakosa volt. A több törzsbe tagozódott aztékok kiterjedt istenvilágot alkottak maguknak.
A tervek szerint a templomot megőrzik, és óriási üvegablakok segítségével láthatóvá teszik a közönség számára. A templom eredeti fehér stukkójának nagy része érintetlenül maradt. Salvador Guilliem régész szerint hasonló, három oldalán gömbölyű, a negyediken szögletes formájú építményeket már korábban is találtak a régióban.
Tlatelolco az azték birodalom legfontosabb politikai és vallási központjaként működött, itt volt az indián őslakosság utolsó ellenállási góca a spanyolok ellen vívott harcban. A környék első piramisromját az 1980-as évek végén fedezték fel, annak korából arra következtettek, hogy a várost 1325-ben alapították, ugyanabban az évben, amikor a közeli Tenochtitlánt, a birodalom fővárosát, amelyet végül a spanyol konkvisztádorok romboltak le 1521-ben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap