Sötét titkokról mesél a boszorkányok börtönévé alakított középkori kápolna
2016. július 21. 13:56
Egy kőoszlopba ékelt vasgyűrű egy 15. századi aberdeeni kápolna falában – a legtöbb embernek elsőre nem mond túl sokat az építmény kis darabkája, valójában azonban a skót város története egyik legsötétebb fejezetének emléke.
Korábban
„Be kell vallanom, szkeptikus voltam – a gyűrű nem olyan látványos, de valóban nagyon eredeti” – mondta Arthur Winfield, az OpenSpace Trust nevű szervezet projektvezetője, amely az Aberdeen központjában található Kirk of St Nicholas (Szent Miklós-templom) East Kirk (keleti templom) szentélye közösségi központtá való átépítésének részeként a kápolnát is helyreállítja – olvasható a Live Science cikkében.
Mint Winfield kifejtette, a várost 1597-ben elérő boszorkányüldözési láz idején a templom két helyiségében, a kápolnában és a toronyban is boszorkányokat tartottak fogva. A raboknak feltehetően nem volt melegük azon a télen, miközben perükre és ítéletükre vártak – ami az esetek többségében halál volt. Winfield elmondta, manapság telente három Celsius-fok az átlaghőmérséklet a kápolnában, és évszázadokkal ezelőtt még ennél is alacsonyabb lehetett.
A 16. században Skóciában nem a vasvillával felfegyverkezett csőcselék, hanem az uralkodó által kijelölt királyi bizottságok voltam a boszorkányüldözés végrehajtói. Ennek köszönhetően a városi levéltárban őrzött dokumentumokban aprólékos feljegyzések találhatók az 1597-es boszorkányperekről és kivégzésekről – többek között egy helyi kovácsnak az általa a Szent Miklós-templom börtönéhez készített bilincsek és vasgyűrűk ellenértékeként juttatott kifizetésekről is szólnak iratok. Az archívumokban emellett a boszorkányok nyilvános megégetéséhez használt kötelekért, faanyagért, valamint kátrányért fizetett összegek is szerepelnek.
A halálra ítéltek többségét kegyelemből már azelőtt megfojtották, hogy máglyán elégették volna. Chris Coly, az Aberdeeni Egyetem történésze kifejtette, hogy az 1597-es edinburgh-i boszorkányüldözés a VI. Jakab király rendeletei hatására Skócia-szerte fellángoló üldözések egyik hullámának volt a része. Croly szerint gyakran hangoztatott nézet, hogy Skócián belül Aberdeenben ítélték halálra a legtöbb boszorkányt, nem feltétlenül fedi teljesen a valóságot, az azonban igaz, hogy a legjobb nyilvántartást ők vezették a boszorkányüldözésekről.
Az egyik legismertebb aberdeeni boszorkányperben egy család két tagja is érintett volt. Az anyát, Jane Wishartot 18 pontban is bűnösnek találták boszorkányság vádjában: többek között varázslattal betegítette meg a szomszédjait, vejét egy vitájuk után egy rejtélyes barna kutya támadta meg, és feldarabolt egy akasztófán lógó hullát, hogy a testrészeket aztán varázslásra használja fel.
Wishart fiát, Thomas Leyist azzal vádolták, hogy egy olyan boszorkánygyülekezetet vezetett, amelynek tagjai éjfélkor az ördöggel táncoltak az aberdeeni halpiacnál. Az anyát és a fiút is megfojtották, majd máglyán elégett. A dokumentumokból tudjuk, hogy a fiú máglyájához felhasznált alapanyagok 3 font 13 shilling 4 pennybe kerültek.
2006-2007-ben a keleti templomnál ásatásokat végeztek az egykori templomot közösségi centrummá alakító munkálatok megkezdése előtt. Egyetlen „boszorkány” maradványait sem találták meg – Croly szerint ennek az a magyarázata, hogy valahol máshol, nem „szent” földben temették el őket. Az ásatás révén ennek ellenére remek betekintés nyílt a 11-18. század aberdeeni lakosainak életébe: több mint 2000 ember földi maradványait találták meg, köztük 1000 teljes csontvázat. Többségüket az 1560-as évek előtt temették el.
Innentől kezdve a protestáns hatóságok megtiltották, hogy a templomon belül földeljék el a holtakat, ám a gyakorlat egészen a 18. századig folytatódott. A templom alatt egy korábbi, 11. századi templomra utaló bizonyítékokat is találtak. A templomfal mellett kilenc kisgyermek csontvázára is rábukkantak, akik feltehetően valamilyen járvány következtében haltak meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap