A vatikáni könyvtárban akarták elbujtatni a pápát a nácik elől
2016. július 6. 16:16 MTI
A vatikáni könyvtár fölé emelt úgynevezett szelek tornyában akarták elbujtatni a II. világháború idején XII. Piusz pápát az elrablását tervező nácik elől - derült ki a L'Osservatore Romano vatikáni lap szerdai számában megjelent tanulmányból.
Korábban
A tanulmány a 2014-ben elhunyt Antonio Nogarának, a Vatikáni Múzeumok akkori igazgatója fiának emlékirataira épül. 1944-ben egy januári vagy februári estén apját, Bartolomeo Nogarát felkereste szolgálati lakásán Giovanni Battista Montini pap, vatikáni államtitkár, a későbbi VI. Pál pápa. Montini néhány nappal később titoktartási fogadalom mellett elmondta családjának, hogy az amerikai és a brit nagykövet a katonai titkosszolgálatoktól származó információt adott át Montininak, amely szerint az SS a pápát el akarja rabolni, majd deportálni, azzal az ürüggyel, hogy a "Führer személyes védelme alá helyezik" és biztonságos helyre viszik.
Ezért keresett Montini és Nogara 2-3 napra biztonságos rejtekhelyet XII. Piusz számára. Végül úgy döntöttek, a legjobb rejtekhely a könyvtár tornya lehet, ahol veszély esetén a pápát elrejthetik a szövetségesek érkezéséig. Az akciót azonban úgy tűnik, végül lefújták a németek. Nogara és családja több nácik által üldözött személynek segített, hogy elbújjon a Vatikánban. Ha a náci csapatok benyomultak volna a semlegesnek számító Vatikánba, az mindannyiukat veszélybe sodorta volna.
Régóta ismert az, hogy Hitler XII. Piusz pápa elrablását tervezte, az azonban nem, mennyire konkrét tervekkel rendelkeztek a nácik. Karl Friedrich Otto Wolff, aki a második világháború végén az olaszországi SS erők főparancsnoka volt, egy 2005-ben nyilvánosságra hozott jelentés szerint arról tájékoztatta a Vatikánt, hogy Hitler személyesen adott neki parancsot a pápa elrablására, ő azonban megtagadta ezt és informálta XII. Piuszt.
Olaszország 1940-ben Németország oldalán lépett be a II. világháborúba, ám 1943 szeptemberében szembefordult a németekkel. Az ellenállás leverése után a náci csapatok megszállták Rómát, a megszállás 1944. június 4-ig tartott, amikor a szövetségesek kiűzték a németeket. XII. Piusz pápát a háború után heves bírálatok érték, amiért nem emelte fel hangját elég határozottan a nácik tettei ellen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap