Múlt-kor különszám és rock-musical – színes programokkal vár a Zrínyi-emlékév

„Hiába volt Szulejmán szultán az oszmán birodalom egyik legnagyobb uralkodója, hiába zengték dicsőségét már életében a krónikások, őt sem kerülte el a régi korok nagyjait gyakran sújtó átok: életének legfontosabb dátumait sem ismerjük pontosan. Így van ez halálának napjával és órájával is, amelyet már szinte az esemény bekövetkeztének másnapján elferdítettek” – írja Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója, valamint a Múlt-kor szerkesztőbizottságának elnöke a Múlt-kor történelmi magazin június 13-án, a Zrínyi Emlékév keretében megjelent különszámában. A lapot olvasva számos egyéb, kevésbé ismert történelmi részletre derül fény: például, hogy miért is köszöntötte János Zsigmond választott magyar király Zimonyban a török szultánt.

Zrínyi Miklóst a magyar történelem ragyogó, fénylő csillagának nevező Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója bevezetőjében kifejtette: az az ember érzi igazán a történelmet, aki az egykori szereplőket hús-vér embereknek tekinti, a történelmet pedig velünk élő, nyilvánvaló valóságnak. Elmondta, egykoron ezt Szigetvár példáján keresztül tanulta meg. Köszöntője után Sasvári Sándor és Vermes Tímea énekesek közreműködésével egy éneket hallhattunk a Szigetvár 1566 című rock-musicalból, mégpedig azon részt, amikor Zrínyi Mogyorókeréken elbúcsúzik hitvesétől. Örökre.

„Ami 1566-ban Szigetváron történt, az a magyar történelem alapköve. A magyar emlékezetből kitörölhetetlenné pedig a dédunoka tette. Erre alapozhatjuk a magyar nemzetet. Aki nem érti a Zrínyi-világot és a szigetvári valóságot, az nem tudja megérteni, mi van a Himnuszban. Ezért fontos, hogy a mostani év figyelme Szigetvárra terelődjön” – mondta Hóvári János, a „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” Emlékév elnöke. Úgy véli, azért is fontos az emlékév, hogy az ősi történetre rárakódott felesleges információtól megszabadíthassa Zrínyiék emlékét.

Hóvári a sajtótájékoztatón bemutatta és méltatta a Múlt-kor különszámát is, megemlítve, hogy több kiadvány is megjelenik, valamint vers- és novellapályázatokat is hirdetnek a 450 éves évforduló kapcsán. Kiemelte, a horvát-magyar, valamint a török-magyar történészi kapcsolatok egyre fontosabbak a szigetvári kutatások kapcsán is. Mint elmondta, a horvát történelem bizonyos aspektusait nem lehet megérteni a magyar história nélkül, és ez bizony fordítva is igaz. Elmondta, hogy szeptember 7-én – a heroikus kirohanás évfordulóján – Magyarországra érkezik a török, valamint a horvát elnök is, akiket Szigetváron fogad majd Áder János köztársasági elnök. 8-án török, 9-én pedig horvát napot tartanak különböző hagyományőrzők segítségével, a 11-12-i hétvége pedig a családoké lesz, tette hozzá.

Tiffán Zsolt, Szigetvár országgyűlési képviselője kiemelte, mennyire fontos Baranya megyének a szigetvári hagyomány, a történelmi örökség, amely azonban egy szomorú esemény, ám felemeli a szívünket, és kötelességünk emlékezni rá. „Ország fénye, aranya, legszebb megye Baranya” – említette meg a helyiek által gyakran emlegetett versikét. A megye kulturális, természeti és történeti adottságainak méltatása után zárásként Széchenyi István gondolatait idézte: „Minden becsületes szívnek legszentebb a hon”.

A fiatalabbik Zrínyi Miklós Vitéz hadnagy című művéből történő szavalás után Vass Péter, Szigetvár polgármestere elmondta: 1833 óta ünneplik a városban az 1566-os eseményeket. Kiemelte, az idei Zrínyi-megemlékezés jóval monumentálisabb lesz, mint a szokásos évi ünnepség. Hovári szavait idézve kifejtette, BBC-szintű hírt szeretnének verni az eseményeknek, a „városnak, amely mindent Zrínyinek köszönhet”.

Moravetz Levente, a 2009-es rock-musical írója és rendezője büszkén mesélte, hogy a szigetvári gimnázium diákjai az igazgatótól kérték, hogy a Himnusz eléneklése mellett az egyes ünnepségek során legyen lehetőségük elénekelni a Szigetvár 1566 című musical főcímdalát, a Ha van közös akaratot is. Richelieu bíboros szavait idézve: az hogy Európa tornyain ma kereszt állhat, és nem félhold, az Zrínyiéknek köszönhető. Feltette a kérdést: miért maradt bent Zrínyi a várban, holott tudta, hogy meg fog halni, hiszen kiváló hadvezér volt.

Fodor Pál válaszolt Moravetz kérdésére: ez így volt szokás, nem elmenekülni, hanem szembeszállni. Kiemelte, az ostrom nemzetközi jelentőségű volt: a hatalmas iszlám előretörés idején keresztény hátvédek állomásoztak az országban, és Európa a Dunántúlra figyelt. Mint elmondta, a szeptemberi nagy konferenciának pontosan az lesz a szerepe, hogy rendbe rakja a hiányosságokat. Örömmel jelentette be, hogy ezen év őszére megjelenik Varga György tollából egy nagy, hiánypótló munka, egy Zrínyi Miklósról szóló kötet, amely angolul is elérhetővé válik. Megemlítette az 1555-ös szigetvári ostromot, amelyet az elmúlt évszázadokban elfelejtett a történelem, pedig – mint ahogy mondta – „Eger-szintű volt”. Erről is készül egy hiánypótló kötet. Fontosnak tartotta, hogy a közkeletű Zrínyi ismereteket mindenki elérhesse, a tévedéseket pedig kiszűrjék, így a Wikipédia-cikkeket is átíratták.

Zrínyi Miklós és Szulejmán katonái gigászi összeütközésének kerek évfordulója nem csak a tudomány, de a kultúra szerelmeseit is megszólítja. Szigetváron, a Zrínyi Napok keretein belül ismét bemutatják ugyanis a Zrínyi 1566 című rock-musicalt. Az előadásban Zrínyi Miklóst a Jászai Mari-díjas Sasvári Sándor testesíti meg, de láthatjuk és hallhatjuk a színpadon többek között Szomor Györgyöt, Feke Pált, Mahó Andreát, Vermes Tímeát, Dévényi Ildikót és Blaskó Balázst, vagy éppen Beleznay Endrét.

A sajtótájékoztató végén elhangzott a musical leghíresebb dala, a Ha van közös akarat is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

sport

• A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére
• Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek
• Csaláshoz folyamodott a görög maratonista az első újkori olimpián
• Minden idők legjobb góllövői között tartjuk számon Zsengellér Gyulát 
• A főváros egyik első gőzfürdője állt a Komjádi Sportuszoda helyén
• Többször alakította önmagát a filmvásznon Papp Laci
• A spanyol klub, amiben Puskás főnixszé válhatott
• Már gyerekkorában autóversenyző akart lenni a Forma-1 legendája