Az amerikaiak többsége szerint sem kellene bocsánatot kérnie Obamának Hirosimáért

Barack Obama az első hivatalban lévő amerikai elnök, aki tiszteletét teszi abban a városban, amelyre 71 évvel ezelőtt Harry Truman akkori amerikai elnök döntésére ledobták az atombombát. A Fehér Ház már előzetesen közölte, hogy az elnöknek nem áll szándékában bocsánatot kérni, és maga Obama elnök is ilyen értelmű interjút adott a hétvégén az NHK japán állani tévécsatornának. Obama ebben az interjúban azzal próbálta magyarázni a bocsánatkérés elmaradását, hogy háborús időkben a politikai vezetők néha nehéz döntések meghozatalára kényszerülnek.

Az Egyesült Államokban bocsánatkérést kevesen szorgalmaznak, de a történtek - az akkori történelmi helyzet - megértését és megértetését sokan felvetik. Például az atomtámadásról döntő Harry Truman elnök unokája. Az 58 éves Clifton Truman Daniel a The Japan Timesnak adott interjújában beszélt erről. Az ex-újságíró Daniel azt is leszögezte, hogy "lehetséges egyidejűleg támogatni az atombomba bevetéséről szóló döntést, és közben megemlékezni a példátlan pusztításról és az okozott szenvedésről". Ez az álláspont mondható általánosnak a mai Egyesült Államokban.

Kevesen osztják a Chicagói Egyetem professzorának, Robert Pape-nek az álláspontját, miszerint az atombomba ledobása korántsem siettette, még csak nem is befolyásolta a japán fegyverletételt. Ma az amerikai közbeszédben inkább Wilson D. Miscamble, az indianai Notre Dame katolikus egyetem történész-professzora véleménye a meghatározó. Miscamble az Obama-vizit bejelentésének szinte a másnapján közölt tanulmányt arról, hogy Washingtonnak "semmi oka nincs bocsánatot kérni az atombomba bevetéséért, amellyel katonai inváziónak vette elejét és életeket mentett meg". A történész szerint botorság azt sejtetni, hogy Truman elnök, bár tudta, hogy a japán császári hadsereg már megadásra készül, mégis az atombomba bevetéséről hozott döntést, mert így akarta volna megfélemlíteni, elrettenteni a már kibontakozó hidegháborús légkörben az akkori Szovjetuniót.

A történész szerint döntésével Harry Truman elősegítette a világháború csendes-óceáni térségben történő lezárását, méghozzá a lehető legkevesebb amerikai áldozattal, és kevesebb japán élet feláldozásával. A történész fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy ezzel a döntésével Amerika lényegében ártatlan ázsiaiak millióit szabadította meg a japán elnyomástól, amely Mandzsúriától Pápua-Új-Guineáig 17-24 milliónyi civil életét követelte. "Az elérhető megoldások közül a legkevésbé rosszat választotta" - érvel Truman döntése mellett a történész.

Érvelése általánosan elfogadott és az amerikai média ezt tükrözi vissza. Az NPR - az amerikai közszolgálati rádió - politikai műsoraiban az elmúlt napokban rendre olyan szakértők szólaltak meg, akik a trumani döntést megértő, támogató véleményt hangoztatták. A Boston Globe azzal a címmel közölt vezércikket, hogy "Obama elnöknek azt barátságot kell ünnepelnie, amelyet éppen az atombomba után jött létre". Az AP hírügynökség pedig az amerikai atomtámadásnak azt a japán túlélőjét szólaltatta meg, aki szerint a tragédiáért a japán kormány is felelőssé tehető.

Terumi Tanaka, az Atombomba Túlélőinek Szövetsége nevű japán szervezet főtitkára 13 éves volt, amikor - három nappal a hirosimai után - az Egyesült Államok ledobta második atombombáját, ezt már Nagaszaki városára. A ma 84 éves Tanaka akkor Nagaszaki egyik hegyes-dombos negyedében lakott, túlélte az atomtámadást, de öt családtagját veszítette el. A család egy bunkerban várta ki a japán fegyverletételt, amelyre a Nagaszaki elleni atomtámadás után hat nappal került sor. "Soha nem felejtem el azt a látványt" - mondta a napokban az AP munkatársának adott interjújában az idős mérnök. De hozzátette: Japán is okolható a történtekért. "Japán kezdte a háborút, a kormánynak teljes felelősséget kell vállalnia a mi szenvedéseinkért"- idézi az amerikai újságíró a japán túlélőt. Aki mindazonáltal szívesen találkozna Obama elnökkel.

A japán kormányfő, Abe Sindzó egyébként nem szorgalmazta az amerikai bocsánatkérést Hirosimáért és Nagaszakiért. Amerikai diplomaták évtizedeken keresztül kerülték, hogy részt vegyenek akár Hirosimában, akár Nagaszakiban tartott - vagy bármely más - hivatalos megemlékezésen. Ez a "tartózkodás" 2010 augusztusában tört meg: akkor ugyanis John V. Roos, az Egyesült Államok akkori tokiói nagykövete megjelent a hirosimai emlékünnepségen. Példáját utódja, Caroline Kennedy - a néhai John F. Kennedy elnök lánya - is követte.

Igaz, Jimmy Carter volt elnök 1984-ben megtekintette a hirosimai emlékművet, de mindez három évvel és négy hónappal azt követően történt, hogy elhagyta a Fehér Házat. Azaz Carter magánemberként rótta le tiszteletét. "Mindenkinek el kell látogatnia Hirosimába és a mindenki ebben az esetben tényleg mindenkit jelent" - fogalmazott John Kerry, az amerikai diplomácia irányítója egy múlt heti sajtókonferencián.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"