Véres csatában ejtett hadifoglyok feküdtek a titokzatos tömegsírban

2016. május 24. 14:24

A Durhami Egyetem régészei három évvel ezelőtt kezdtek ásatásba a felsőoktatási intézmény kampuszán. A tervek szerint az iskolai könyvtárhoz szerettek volna hozzácsatolni egy épületrészt, a munkálatokat azonban leállították, amikor a kutatók két tömegsírra bukkantak. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a tömegsíroknak köze lehet az angol polgárháború egyik legrövidebb, egyben legvéresebb csatájához.

Korábban

A Durhami Egyetem Palace Green Könyvtárának déli csúcsánál mintegy 1700 csontvázat találtak a föld alatt. A maradványok feltehetően skót katonákhoz tartoznak, akiket a régészek szerint az 1650-es dunbari csatát követően ejtettek fogságba. A hadifoglyokat Oliver Cromwell, az ellentmondásos megítélésű angol hadvezér ejtette, aki a királypártiak ellen vívott sikeres ütközeteknek köszönhetően 1649-ben kivégeztette a királyt, és megdöntötte a monarchiát.

„Egy meglehetősen kis területen,amely csak alig valamivel nagyobb mint egy négyzetméter, legalább 17, legfeljebb 28 tömegsírban eltemetett embert találtunk” – magyarázta Richard Annis, a Durhami Egyetem régésze. „Ez nagyon, nagyon izgalmas. Nagyon sokat foglalkoztunk a kormeghatározással és más dolgokkal, hogy beazonosítsuk ezeket az embereket” – tette hozzá a kutató.

A rabok közül sokan feltehetően éhségtől és betegségektől haltak meg, majd a tömegsírba hajították őket, és csak évszázadok múlva találták meg a holttestüket. Annis szerint azt eddig is lehetett tudni, hogy a dunbari csatához köthető tetemeket valahol Durhamben lehet megtalálni, a kutatók azonban a pontos lelőhelyet egészen eddig nem tudták meghatározni. A rejtély most megoldódott.

Anwen Caffel, a Durhami Egyetem régésze megvizsgálta a csontvázakat, hogy meghatározhassa többek között a korukat és a nemüket. Ezen elemzések során nyert bizonyítást, hogy a halottak szinte bizonyosan a csatában, valamint azt követően ejtett hadifoglyok voltak. Kiderült ugyanis, hogy minden csontváz 13 és 25 éves kora között meghalt férfihez tartozott, ami háborús érintettséget feltételez.

Mint Caffel elmondta, az emberi maradványokon szinte alig volt nyoma csont begyógyulásának, ami arra utal, hogy a hadifoglyoknak a durbani csata előtt nem lehetett túl nagy katonai tapasztalatuk. Egyes személyeknek elszíneződések látszódnak a fogaikon, ami pipázásra utal. Ez a körülmény is segítette a kutatókat a datálásban, a pipázás szokása ugyanis a 17. század elején, 1620 után terjedt el Angliában. A tudósok emellett a vizsgálatok segítségével igyekeztek megállapítani, honnan érkezhettek a katonák. Az eredmények szerint többségük nem Durhamből, hanem Skóciából származott, egy kis részek pedig nem is a Brit-szigeteken született. Ez egybevághat több olyan történelmi forrással is, amelyek a holland katonák skót hadseregben való bevetéséről tanúskodnak.

A foglyokat egy olyan épület alatt találták, amelyet először 1754-ben tüntettek fel egy térképen. A pipázásra utaló nyomok mellett ez is segítséget nyújtott a kutatóknak a datálásban. A régészek emellett radiokarbonos kormeghatározással is pontosították a dátumot. A kutatók egy teljesen új módszerrel próbálkoztak, ugyanis két-két fogmintát vettek két, bizonyíthatóan nem egykorú férfi maradványaiból. Ennek köszönhetően a lehetséges idősáv 1625 és 1660 közé szűkült.

A dunbari csata, a 17. század egyik legvéresebb ütközete, amelyben Cromwell vereséget mért a Davis Leslie tábornok által vezetett királypárti kovenanterekre (skót presbiteriánusokra, más néven szövetségesekre), kevesebb mint egy órán át tartott. A csatában becslések szerint 300-5000 katona vesztette életét, további 6 ezret pedig fogságba ejtettek. A Durhambe vezényelt foglyok közül mintegy 1700-an haltak meg a városban. A katonák többsége feltehetően a skót alföldről, egy részük pedig a felföldről származhatott, de míg a tisztekről vannak adataink, addig a közkatonákról gyakorlatilag semmit sem tudunk – fejtette ki Pam Graves, a Durhami Egyetem kutatója. A kutatók révén azonban hamarosan talán többet is megtudhatunk az elfeledett harcosokról.

A régészek a következő hetekben a katonákat érintő betegségeket fogják megvizsgálni, és a tervek szerint fogaik segítségével a gyermekkorukról is szolgálhatnak majd információkkal. Emellett a hastájékon található talajminták elemzésével arra is fény derülhet, vajon valamilyen parazita megtámadta-e a katonák belsőségeit.