Démonoktól a pentagramokig – miről mesélnek a titokzatos középkori templomgraffitik?

Kőbe vésett imák

Matthew Champion régész 2015-ben megjelent, Medieval Graffiti című könyvében megkísérli feltárni a közelmúltig szinte teljesen figyelmen kívül hagyott falfirkák jelentését. Munkájában több ezer angliai graffitit vizsgálva igyekszik választ adni a kérdésre – olvasható a historyextra.comon.

Manapság meglehetősen furcsának hatna, és feltehetően az egyházfik rosszallását vonná maga után, ha valaki graffitikkel dekorálná ki egy templom falait, a középkorban azonban teljesen más volt a falfirkákhoz való hozzáállás: teljes mértékben elfogadhatónak tekintették az „Úr házának” falain való megjelenésüket.  Az elmúlt évszázadokban egy maroknyi kutatón kívül gyakorlatilag senki sem vett tudomást a középkori graffitik létezéséről, és sokan még manapság is „unatkozó” kórustagok kreálmányaiként tekintenek az alkotásokra, annak ellenére, hogy azok sok esetben jóval a kórusfiúk felbukkanása előtt keletkeztek. Az utóbbi években azonban egyre élénkebb tudományos érdeklődés övezte a kérdéskört.

De miért fontos egyáltalán ezt a kérdést vizsgálni? Matthew Champion szerint a válasz nagyon egyszerű: ha valaki szétnéz a vidéki Anglia templomaiban, az ólomüvegablakoktól kezdve a sárgaréz műemlékekig számos olyan tárgyat és műalkotást talál, amelyet a társadalom mintegy 5-10 százalékát kitevő réteg épített vagy építtetett saját emléke megőrzésére, a társadalom további 90-95 százalékának életét, alkotásait, gondolatait azonban jóval kevésbé ismerjük. Mindennapjaikra olykor persze következtethetünk egyes közép- és kora újkori végrendeletekből és peres iratokból (lásd: Montaillou falu, vagy a 16. században élt friuli molnár, Menocchio története), ezeken kívül azonban rendkívül kevés forrás áll rendelkezésre a társadalom alsó rétegeinek életéről. Graffitiket azonban az arisztokratáktól kezdve a legalsó osztályok tagjaiig bárki, bármikor rajzolhatott a templom falaira. Ezek az alkotások szinte szó szerint a középkori egyház „elveszett hangjait” jelenítik meg.

A jelenleg is zajló kutatások során kiderült: bár elképzelhető, hogy valóban léteznek unatkozó kórustagok „munkájának” tekinthető falfirkák, a graffitik túlnyomó többsége vallási tartalmat jelenít meg. Egyszerűen fogalmazva: kőbe vésett „imákról” van szó. Egyes esetekben ezt szó szerint vehetjük, mivel – többek között a jó termésért vagy egy jelentős késésben lévő hajó szerencsés visszatéréséért könyörgő, esetleg az elhunyt hozzátartozók lelki üdvéért fohászkodó – latin nyelvű imaszövegek is találhatók a falakon.

1. Kőbe vésett imák
2. Démoncsapdák és apokalipszis
3. Pusztító bubópestis

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Biblia

• Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
• Károlyi Gáspár Bibliája felbecsülhetetlenül mérföldköve a magyar irodalmi nyelv fejlődésének
• A maga korában katonai zseniként ismerte a világ a Ben-Hur szerzőjét
• Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
• Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
• Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját
• Néhány perc alatt, rekordáron elkelt a legkorábbi ismert héber Biblia
• A világ legrégebbi ismert Bibliáját állítják ki Tel-Avivban
• A középkorban pontosan kiszámolták a teremtés kezdetének dátumát is