A brit birodalom öröksége

2003. május 14. 06:01

A brit birodalom korántsem volt olyan jótékony, mint ahogy azt sokan vélik: gyarmatairól való lemondása nem annyira az ébredő nemzetiségi mozgalmaknak volt köszönhető, mint inkább annak a hatalmas költségnek, amit a veszedelmesen nagy birodalomnak az egybetartására fordítottak.

A csúcson

1897-ben, az 50. jubileumi évben, Viktória királynő a világtörténelem valaha létezett leghatalmasabbra kiterjedt birodalmának csúcsán uralkodott. A számok megdöbbentőek: 1860-ban a Brit Birodalom területe körülbelül 24.6 millió négyzetkilométerre rúgott. Ez a szám 1909-re 33 millió négyzetkilométerre emelkedett. Ekkor már háromszor akkora, mint a francia, és tízszer nagyobb, mint a német gyarmatbirodalom, továbbá 444 millió ember élt brit uralom alatt.

A britek nemcsak az Afrikáért zajló versenyfutásban vezettek, de a Távol-Keletért hadakozók között is az élvonalba tartoztak: hajszát indítottak Borneóért, Malajziáért és Új-Guinea nagyobbik részéért is, nem beszélve a csendes-óceáni szigetekről. A St. James's Gazette összeállítása szerint a királynői birodalom `egy kontinenst, szigetek, tavak ezreit, félszigetek százait, ötszáz hegyfokot és kétezer folyót` uralt.

A birodalom kiterjedése nem csak világatlaszokon és összeírási eredményeken mérhető le. A Brit Birodalom egyszerre volt a világ legtöbb befektetését végrehajtó bankja is. 1914-re a külföldön befektetett brit tőke bruttó értéke elérte a 3,8 milliárd fontot, ami egyben kitette a külföldiek által birtokolt tulajdon kétötödét, később a felét is. Mindez kétszer haladta meg a francia és háromszor a német tengerentúli befektetéseket. Soha még gazdasági hatalom nem uralt ekkora arányt a tengereken túl. Sőt, 1865 és 1914 között a britek szívesebben fektették pénzüket `Amerikába`, mint saját hazájukba. Nem csoda hát, hogy idővel úgy gondoltak a Brit Birodalomra, mint aminek istenadta joga lenne irányítani a világot.

Ám ennek befolyása jóval nagyobb volt a térképeken jól látható területi nagyságnál. Hiszen az a hatalmas mennyiségű tőke, ami például Latin-Amerikába áramlott, olyan befolyást adott a briteknek, különösen Argentínában és Brazíliában, hogy jogosan beszélhetünk `nem hivatalos imperializmus`-ról is ebben a térségben.

következő oldal 1 / 4