Magyar megszállók a Szovjetunióban

Nagy honvédő háború: sztálinista mítosz?

Gyurgyák János bevezetőjében kifejtette, hogy a Szovjetunióba vezényelt magyar csapatok szerepvállalásának kérdése időről időre előkerül a magyar tudományos életben és nyilvánosságban. Először Nemeskürty István 1972-es Rekviem egy hadseregért című munkájában jelent meg a téma, majd Sára Sándor is ezt helyezte középpontba 1983-as, Pergőtűz című dokumentumfilmjében (később könyv formájában is megjelent). Ezután több mint 20 év szünet következett, majd Ungváry Krisztián A magyar honvédség a második világháborúban című 2004-es könyve kapcsán került ismét a felszínre a kérdés. Ezt követte Krausz Tamás Varga Éva Máriával közösen szerkesztett 2013-as forráskiadványa, A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban – Levéltári dokumentumok 1941-1947 című forráskiadvány, majd Ungváry Krisztián 2015-ben megjelent, Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941–1944. Esemény, elbeszélés, utóélet című műve.

A bevezetőt követően elsőként Ungváry Krisztián kapott szót. A történész hangsúlyozta, hogy legújabb könyvében szeretett volna leszámolni a témával kapcsolatban megcsontosodott mítoszokkal és meghaladott narratívákkal. Mint elmondta, műve egyik alapvető állítása: a nagy honvédő háború egy sztálinista mítosz, egyszerű politikai termék, a polgárháború szó használata talán valamivel pontosabban kifejezné azt, hogy mi zajlott a Szovjetunióban a háború éveiben. A második világháború egy egészen speciális fegyveres konfliktus a történelemben, ennek megfelelően a történészeknek is másként kell hozzáállniuk a témához.

Mint elmondta, bizonyos, hogy a magyar vezetés tudott a magyar csapatok holokausztban való részvételéről, és abban sincs vita, hogy a magyar csapatok számos bűncselekményt követtek el. Elsősorban a kollaboránsokra utalva kiemelte azonban, hogy ebben a háborúban az emberek nem ideológiai okokból csapódtak ide vagy oda: a két totalitárius diktatúra összecsapása során kényszerhelyzetbe kerültek, választási lehetőségük gyakorlatilag nem volt.

A partizánok elsődleges feladata pedig nem a megszállókkal szembeni harc, hanem a sztálini rendszer fenntartása és annak megakadályozása volt, hogy a lakosság a megszállók mellé álljon. Hozzátette, hogy Krausz Tamás Varga Éva Máriával közösen szerkesztett könyve egyetlen forráscsoportra, a katyni vérengzések eltusolására létrehozott Rendkívüli Állami Bizottság propagandaanyagaira épül. Ezek a dokumentumok nem a valóságot mutatják be, hanem egy politikai megrendelésre legyártott fikciót.

1. Nagy honvédő háború: sztálinista mítosz?
2. A nácik a történelem „ősgonoszai”?
3. Mit kezdjünk a partizánokkal és a kollaboránsokkal?
4. Népirtás vagy tömeggyilkosságok sorozata?
5. Határkiigazítás és Dzsingisz kán

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
• Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
• Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
• Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
• Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után 
• 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
• Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban 
• „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
• Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye