Hétezer éves település nyomaira bukkantak Jeruzsálemben
2016. február 17. 18:25 MTI
Kiválóan fennmaradt 7000 éves kőrézkori település maradványaira bukkantak a régészek Jeruzsálem északi részén - értesült szerdán a Ynet, a Jediót Ahronót című izraeli újság honlapja. A szakemberek két lakóházat fedeztek fel, padlójukon különböző építményekkel.
Korábban
Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) jelentése szerint egy út építésekor a kelet-jeruzsálemi Suafat nevű lakónegyedben találták a jelentős archeológiai leleteket, két, időszámításunk előtt ötezer évvel épült ház romjait. Ebben a korban az emberek már elkezdtek rézeszközöket készíteni, de még tovább használták régi kőszerszámaikat is. A korszakot kutató Omri Barzilai szerint a tengerparton, Izrael északi részein és a déli Negev-sivatagban már ismertek korabeli tárgyi emlékeket, de eddig alig tudtak hasonló leletekről a Jeruzsálem környéki hegyekben: errefelé első ízben bukkantak jelentős hétezer éves maradványokra.
A szakemberek két lakóházat fedeztek fel padlójukon különböző építményekkel, a házak belsejében a korszakra jellemző kerámiaedényekkel és bazalteszközökkel. A megtalált jelekből arra következtetnek, hogy hosszú ideig lakhatták az épületeket, amelyek egy ősi időkben virágzó település részét alkothatták. A feltárást vezető Ronit Lupo régész szerint a leletek közt talált kis méretű kőpengékkel a gabonát arathatták, a vésőkkel és fejszékkel pedig építkezhettek. Egy karneolkőből készült gyöngyöt is találtak, ami helyi ékszergyártásra vagy kereskedelemre, ide szállított ékszerekre utal.
A csiszolószerszámok, a mozsarak és egy bazalttál magas korabeli technikai fejlettségről és a helyi közösség kézműves tudásáról tanúskodik. Néhány juh-, kecske- és talán marhacsontot is leltek, amiket a későbbiekben laboratóriumokban fognak elemezni, s amelyekből majd újabb titkok derülhetnek ki a 7000 éve ott élők egykori étkezési szokásairól, településük gazdasági életéről.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.