10 tény a rózsák háborújáról

1. 1455. május 22-én az első St Albans-i csatával kezdődött, és harminc évvel később, az 1485. augusztus 22-i bosworth-i csatával zárult le az a Yorkok és a Lancesterek, valamint szövetségeseik közötti, trónfosztásokkal, száműzetésekkel és árulásokkal átszőtt eseménysorozat, amelyet ma rózsák háborújaként ismerünk. A konfliktussorozatból végül a Lancesterek kerültek ki győztesen. A Tudor-dinasztiát megalapító VII. Henrik a York-párti IV. Edward lányát vette feleségül, ezzel egyesítette a két dinasztiát.

2. A rózsák háborúja tulajdonképpen a Plantagenet-ház két oldalágának hatalmi harca volt, ugyanis a Yorkok és a Lancesterek is az 1327-től 1377-ig Anglia trónján ülő III. Edward fiaitól eredeztették családjukat, így mindkét fél jogosan tartott igényt a trónra.

3. A kortársak csak a III. Richárd uralkodásának időszakát (1483-85) nevezték a rózsák háborújának, és csupán a 17. századtól terjesztették ki ezt elnevezést az ismert harmincéves periódusra.

4. Bár a három évtizeden át tartó konfliktussorozat bővelkedett eseményekben, háborúskodással ezalatt legfeljebb 15 hónapot töltöttek a felek.

5. Bár a harmincéves eseménysorozatot rózsák háborújának nevezték el, ez a megnevezés valójában helytelen, mivel a Yorkoknak csak az egyik jelképe volt a fehér rózsa, a Lancasterek jelvényébe pedig csak az 1480-as években került bele a vörös rózsa.

6. Minden idők legvéresebb angliai ütközetében, az 1461. március 29-én virágvasárnapon vívott, a Yorkok győzelmével végződő towtoni csatában 20-30 ezer ember, a korabeli Anglia lakosságának közel egy százaléka vesztette életét.

7. Az 1461-es towtoni ütközet arról is nevezetes, hogy a régészeti leletek tanúsága szerint ez volt a történelem első olyan csatája, amelyben kézi lőfegyvert is használtak.

8. 1461-ben a fogságba vetett VI. Henrik helyett a háború kirobbantásában kulcsszerepet játszó Yorki Richárd fia került a trónra IV. Edward néven, de a detronizált uralkodó a második St. Albans-i csatában aratott Lancaster-győzelemnek köszönhetően még abban az évben kiszabadult. A néhány évvel korábban egy idegösszeomlás következtében 18 hónapra beszéd- és mozgásképtelenné váló, de később meggyógyuló VI. Henrik állapota fogsága alatt visszaesett, és a beszámolók szerint végigdudorászta a szabadulását biztosító ütközetet.

9. A Trónok harca egyik legfontosabb karakterét részben a rózsák háborúja két női kulcsszereplőjéről, VI. Henrik hitveséről, a szenvedélyes, büszke és olykor könyörtelen Anjou Margitról, valamint IV. Edward feleségéről, Woodville Erzsébetről mintázták, aki férje halála után mindent megtett azért, hogy megszerezze és megtartsa a trónt fiának, a rejtélyes módon eltűnt V. Edwardnak.

10. Bár az 1483-tól 1485-ig uralkodó III. Richárdnak súlyos oldalirányú gerincferdülése (szkoliózisa) volt, mégsem alakult ki nála gerinckúp, annak ellenére, hogy a Tudorok legzseniálisabb propagandistája, William Shakespeare így ábrázolta a királyt. A kutatók emellett azt is megállapították, hogy Richárd gyerekként szőke és kék szemű volt. A Shakespeare-művekben valóságos vérengző szörnyként ábrázolt III. Richárd az utolsó olyan angol uralkodó, aki ütközetben (a bosworthi csatában) veszítette életét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye