10 tény a rózsák háborújáról
2016. február 4. 17:35
Bár a harmincéves eseménysorozatot rózsák háborújának nevezték el, ez a megnevezés valójában helytelen, mivel a Yorkoknak csak az egyik jelképe volt a fehér rózsa, a Lancasterek jelvényébe pedig csak az 1480-as években került bele a vörös rózsa.
Korábban
1. 1455. május 22-én az első St Albans-i csatával kezdődött, és harminc évvel később, az 1485. augusztus 22-i bosworth-i csatával zárult le az a Yorkok és a Lancesterek, valamint szövetségeseik közötti, trónfosztásokkal, száműzetésekkel és árulásokkal átszőtt eseménysorozat, amelyet ma rózsák háborújaként ismerünk. A konfliktussorozatból végül a Lancesterek kerültek ki győztesen. A Tudor-dinasztiát megalapító VII. Henrik a York-párti IV. Edward lányát vette feleségül, ezzel egyesítette a két dinasztiát.
2. A rózsák háborúja tulajdonképpen a Plantagenet-ház két oldalágának hatalmi harca volt, ugyanis a Yorkok és a Lancesterek is az 1327-től 1377-ig Anglia trónján ülő III. Edward fiaitól eredeztették családjukat, így mindkét fél jogosan tartott igényt a trónra.
3. A kortársak csak a III. Richárd uralkodásának időszakát (1483-85) nevezték a rózsák háborújának, és csupán a 17. századtól terjesztették ki ezt elnevezést az ismert harmincéves periódusra.
4. Bár a három évtizeden át tartó konfliktussorozat bővelkedett eseményekben, háborúskodással ezalatt legfeljebb 15 hónapot töltöttek a felek.
5. Bár a harmincéves eseménysorozatot rózsák háborújának nevezték el, ez a megnevezés valójában helytelen, mivel a Yorkoknak csak az egyik jelképe volt a fehér rózsa, a Lancasterek jelvényébe pedig csak az 1480-as években került bele a vörös rózsa.
6. Minden idők legvéresebb angliai ütközetében, az 1461. március 29-én virágvasárnapon vívott, a Yorkok győzelmével végződő towtoni csatában 20-30 ezer ember, a korabeli Anglia lakosságának közel egy százaléka vesztette életét.
7. Az 1461-es towtoni ütközet arról is nevezetes, hogy a régészeti leletek tanúsága szerint ez volt a történelem első olyan csatája, amelyben kézi lőfegyvert is használtak.
8. 1461-ben a fogságba vetett VI. Henrik helyett a háború kirobbantásában kulcsszerepet játszó Yorki Richárd fia került a trónra IV. Edward néven, de a detronizált uralkodó a második St. Albans-i csatában aratott Lancaster-győzelemnek köszönhetően még abban az évben kiszabadult. A néhány évvel korábban egy idegösszeomlás következtében 18 hónapra beszéd- és mozgásképtelenné váló, de később meggyógyuló VI. Henrik állapota fogsága alatt visszaesett, és a beszámolók szerint végigdudorászta a szabadulását biztosító ütközetet.
9. A Trónok harca egyik legfontosabb karakterét részben a rózsák háborúja két női kulcsszereplőjéről, VI. Henrik hitveséről, a szenvedélyes, büszke és olykor könyörtelen Anjou Margitról, valamint IV. Edward feleségéről, Woodville Erzsébetről mintázták, aki férje halála után mindent megtett azért, hogy megszerezze és megtartsa a trónt fiának, a rejtélyes módon eltűnt V. Edwardnak.
10. Bár az 1483-tól 1485-ig uralkodó III. Richárdnak súlyos oldalirányú gerincferdülése (szkoliózisa) volt, mégsem alakult ki nála gerinckúp, annak ellenére, hogy a Tudorok legzseniálisabb propagandistája, William Shakespeare így ábrázolta a királyt. A kutatók emellett azt is megállapították, hogy Richárd gyerekként szőke és kék szemű volt. A Shakespeare-művekben valóságos vérengző szörnyként ábrázolt III. Richárd az utolsó olyan angol uralkodó, aki ütközetben (a bosworthi csatában) veszítette életét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.