Azonosították a salemi boszorkányok kivégzésének helyszínét

A Proctor’s Ledge-ként ismert erdős telek két salemi (Massachusetts) utca között, egy gyógyszertár mögött található – fejtette ki a Salem State University professzora, a felfedezést a héten bejelentő héttagú kutatócsapat tagja, Emerson „Tad” Baker. Egy Sidney Perley nevű történész írott történelmi források alapján már közel egy évszázaddal ezelőtt Proctor Ledge-ben azonosította a kivégzések helyszínét, azóta azonban tudományos megalapozottságú kutatási eredményei helyett azonban különböző mítoszok és összeesküvés-elméletek uralták a kérdéssel kapcsolatban folytatott diskurzust – fejtette ki Baker.

Az akasztások helyszínére rábukkanó csapat a Gallows Hill Project égisze alatt talált rá a történelmi helyszínre. A kutatócsoport célja az volt, hogy eredményei révén leszámoljon az amerikai történelem egyik legtragikusabb epizódjával kapcsolatos legendákkal. 1692-ben Salemben húsz, boszorkánysággal vádolt ember esett áldozatul a babona által fűtött őrületnek, a betegségektől és az idegenektől való félelemnek és a kicsinyes féltékenységnek. A halálra ítélték közül tizenkilencet felakasztottak, egy férfit, Giles Coreyt pedig egy nyújtópadra vonva, a mellkasán felhalmozott súlyos kövek által lassan, fokozatosan agyonnyomták.

Bár sokáig úgy gondolták, hogy az áldozatokat a közeli Gallows Hillen („akasztófadombon”) akasztották fel, ezt semmilyen bizonyíték nem támasztotta alá – magyarázta Baker. Proctor’s Ledge a Gallows Hill lábánál fekszik. A kutatócsoport a helyszín meghatározásához szemtanúk beszámolói mellett légi felvételekre, valamint földradar segítségére támaszkodott. A kutatók emellett egy másik különös felfedezést is tettek. Kiderült ugyanis, hogy Proctor’s Ledge-nél valószínűleg sohasem állítottak fel akasztófákat, ehelyett egy nagy fa köré tekert kötéllel lógatták fel az áldozatokat. Baker hangsúlyozta, hogy arra sincs bizonyíték, hogy az áldozatokat a kivégzések helyszínén temették volna el, ráadásul a köves terep, temetkezésre alkalmatlan talajú terep is erre utal.

A városi hatóságok tervezik, hogy valamilyen emléktáblát elhelyeznek majd a helyszínen, Kim Driscoll polgármester azonban hozzátette, hogy szeretnék tiszteletben tartani a környéken élők jogait. Nem szeretnék, ha a látogatók a helyi lakosok udvarain keresztül közelítenék meg a helyszínt. Ehelyett arra biztatja a településre látogatókat, hogy inkább a belvárosban található emlékművet és múzeumot keressék fel. Kiemelte azonban, hogy fontos, hogy a kivégzések helyszínén is felállítsanak egy emlékművet, hogy azután soha többé ne merüljenek feledésbe a több mint 300 évvel ezelőtti borzalmak.    

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2020

• Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
• Hét halálos divattrend
• Galgamácsa királyi vadászkastélya
• Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
• Aki elhozta Párizst Budapestre
• A Mona Lisa titokzatos elrablása 
• Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
• A darázsderék tündöklése és bukása
• Rubens fejedelmi falvédői