Középkori templomot tártak fel az atlanti rabszolga-kereskedelem központjában
2015. november 9. 18:25 Pallag Zoltán
A trópusok legkorábbi templomát tárták fel cambridge-i régészek Afrika partjaitól nyugatra, az Atlanti-óceánban, a Zöld-foki Köztársaság egyik szigetén. A templom alapjai a 15. századból valók, abból az időből, amikor a portugálok gyarmatosították a szigetet és az az atlanti rabszolga-kereskedelem egyik központjává vált.
Korábban
A Cambridge-i Egyetem régészei a trópusok legkorábbi ismert európai keresztény templomát tárták fel a Zöld-foki szigeteken 500 kilométerre Nyugat-Afrika partjaitól, ahol a portugálok már az 1460-as években erődítményt emeltek. A sziget a transzatlanti kereskedelem fő átrakodó helye volt, kapcsolatban a Szaharától délre eső területekkel. A Nossa Senhora da Conceição templom alapjai az 1470-es évekre keltezhetők, majd 1500 körül megújították és újraburkolták az épületet Portugáliából behozott cserepekkel. A templomot Cidade Velha, az egykori Zöld-foki főváros romjai között találták. Cidade Velha fénykorában a portugál gyarmatbirodalom második leggazdagabb városa volt, amely 300 éven át közvetítette a rabszolgákat Afrikából az Újvilágba, áll a Cambridge-i Egyetem közleményében.
„Ez egy mély társadalmi és politikai történet, amelyhez ezek az új régészeti vizsgálatok felbecsülhetetlen mértékben járulnak hozzá” – mondta Marie Louise Stig Sørensen, cambridge-i régészprofesszor. Az egyetem kutatói nemrég fejezték be az épület feltárásának és restaurálásának munkáját, hogy elérhetővé tegyék azt a nagyközönség számára is. 2007 óta dolgoztak a területen a helyi kormányzattal és a város lakóival karöltve. „Sikerült feltárnunk a templom teljes alaprajzát, beleértve a sekrestyét, a mellékkápolnát és az előcsarnokot is, így ez most egy igazán feltűnő épület” – mondta az ásatást vezető Christopher Evans, a Cambridge Archaeological Units igazgatója, aki azt is elmagyarázta, hogy a templom keleti szentélye alatt korábban egy gótikus kápolna állt, körülötte a helyi méltóságok sírkövei találhatók. Ilyen volt Fernão Fiel de Lugo, rabszolgakereskedő és a város kincstárnoka 1542-1557 között. Ennek a helynek óriási kulturális és örökségi értéke van. Az ásatás olyan emberek sírjait tárta fel, akiket eddig csak a történelemkönyvekből ismertünk” – mondta Cidade Velha polgármestere Dr Manuel Monteiro de Pina.
A kutatók zsúfolt temetőt fedeztek fel a templom padlója alatt, amelynek vizsgálatától komoly eredményeket várnak. Becslések szerint több mint 1000 embert temettek ide 1525 előtt, ezért ezek a sírok egy rendkívül adatgazdag időkapszulát jelentenek a gyarmati élet első 50 évére vonatkozóan. A minták előzetes elemzése alapján egyelőre annyi tudható, hogy az itt eltemetettek fele afrikai volt, míg a másik fele Európa különböző térségeiből származott. A régészek újabb ásatást terveznek, hogy adatokat gyűjtsenek az izotópanalízishez, hogy minél több csontvázon tudják tanulmányozni az országot alapító népesség és a korai rabszolga-kereskedelem történetét.
„A történeti szövegekből tudunk egy földdel rendelkező korai kreol társadalom kialakulásáról, amelyben kevert fajú egyének is viselhettek hivatalos tisztséget. Az emberi maradványok megadják nekünk a lehetőséget, hogy ellenőrizzük ezt az állítást a Zöld-foki Szigetek első embereiről” – mondja Evans. A helyszínt meglátogató Jorge Carlos Fonseca miniszterelnök így nyilatkozott: „Látom, hogy milyen fontos ez a hely a Zöld-foki Szigeteknek abban, hogy megértse a történelmét és az identitását.“ Sørensen professzor pedig abban reménykedik, hogy a feltárás bátorítja majd a kulturális turizmust az országban és segíti a nemzetet, hogy finomabban érzékelje saját, igen jelentős múltját. Az országot jelentő tíz apró vulkanikus szigetre 1456-ban érkeztek meg a portugálok, akik nem csak növényeket és állatokat, de kereskedőket, misszionáriusokat és rabszolgákat is hoztak magukkal, így vált a hely a transzatlanti rabszolga-kereskedelem és a globalizáció első hullámának egyik legfontosabb központjává.
„Az ásatás feltárja ezeket a globális kapcsolatokat az olyan leletek által, mint a jó minőségű asztali kerámia és a fajansz Portugáliából, a kínai porcelán és Nyugat-Afrika különböző részeiről származó edények” – mondja Sørensen. A 18. században kalóztámadások pusztították a sziget lakosságát, majd amikor a 19. században a rabszolga-kereskedelem törvénytelen foglalkozássá vált a szigetek elvesztették jelentőségüket a portugálok szemében. A Zöld-foki Köztársaság 1975-ben nyerte el a függetlenségét Portugáliától. A régészeti kutatások segítenek a viszonylag fiatal köztársaságnak saját nemzeti identitása építésében, vallják a cambridge-i régészek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
