Képzett középkori magyar íjászokról ír a Forbes

Nagy szenzációt keltett, amikor magyar régészek az 1980-as években Sárrétudvari Hízóföld néven ismert határrétén egy 10. századra datálható temetőt tártak fel. A kutatók a helyszínen 263 emberi maradványra bukkantak, 58 sírban pedig – javarészt az íjászathoz köthető – fegyvereket: agancsból faragott íjlemezeket, nyílhegyeket és tegezeket találtak – olvasható a Forbes cikkében.

Annak érdekében, hogy kiderüljön, valóban honfoglalás kori magyar harcosok fekszenek-e a sírokban, Tihanyi Balázs, a Szegedi Tudományegyetem doktorandusza kollégáival együtt megvizsgálta az állítólagos íjászok csontozatát. Mivel bizonyos fegyverek, például az íj használatához különleges technikára volt szükség, a kutatók feltételezték, hogy a fegyver folyamatos használatának a csontozaton is nyoma maradt. Az íj használatához számos izom igénybe vételére volt szükség, ugyanazon izmok folyamatos használata pedig bizonyos elváltozásokat eredményez a csontozaton. A szakemberek ezt nevezik aktivitás-indukálta csontváz-elváltozásoknak.

A kutatók eredményeiket az Acta Biologica Szegediensis című tudományos folyóiratban közölték. Tihanyi és munkatársai nyolcvanegy – negyvenkilenc „íjászsírba”, valamint harminckét íjászkellékek nélkül eltemetett – személy maradványait vizsgáltak meg. Kiderült, hogy a bicepszizom kapcsolódási helyén mindkét csoport esetében megfigyelhetők elváltozások, ami azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy íjász volt-e az illető vagy sem, az alkarja felső részén lévő izmok meglehetősen fejlettek voltak. Ezek az elváltozások tehát olyan mozgásra utalnak, amelyet az a férfi népességen belül széles körben gyakoroltak. A kutatók hozzátették, hogy azt nem lehet tudni, pontosan milyen mozgássorról van szó. 

Az „íjászcsontvázak” esetében a szakemberek a kulcscsont, az al- és felkarcsontok, valamint többek között a nagy mellizom, széles hátizom, valamint a deltaizom kapcsolódási pontjainál találtak a szokásosnál nagyobb mértékű izomaktivitásra utaló, az íjászattal szinte bizonyosan összefüggésbe hozható jeleket. Ez a jelenség még a temetőben talált gyerekek maradványai esetében is megfigyelhető, amiből a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy egyfajta íjászkiképzés már gyermekkorban megkezdődött.

Az íjászkellékekkel és az azok nélkül eltemetett férfiak maradványai közötti egyértelmű eltérések megmutatják, hogy a „régészeti és antropológiai információk hitelesítik egymást” – írták tanulmányukban a magyar régészek és antropológusok. „Az íjászok jól képzettek és izmosak voltak, és vélhetően rendszeresen komoly, az íjászattal kapcsolatba hozható testi tevékenységet fejtettek ki” – folytatták a szakértők. Bár a kutatók évtizedeken át feltételezték, hogy a sírokban elhelyezett íjászkellékek arra utalnak, hogy a sírban fekvő személyek gyakorlott íjászok voltak, Tihanyi és kollégái perdöntő bizonyítékkal szolgáltak arra nézve, hogy a feltételezés valóban helyesnek bizonyult.

Nivien Speith, a Bournemouth University régésze már más európai népek esetében is végzett aktivitás-indukálta csontváz-elváltozásokkal kapcsolatos vizsgálatokat, úgy véli, a magyar szakemberek remekül közelítettek meg egy olyan kérdést, amelynek analízise és értelmezése egyébiránt komoly nehézségekbe ütközik. Speith úgy véli, a kutatók a csontvázak és a régészeti leletek összehasonlításával egy remek, érdekes eredményeket hozó esettanulmányt tettek le az asztalra, amely kiválóan összehasonlítható az Európa más népeivel kapcsolatban végzett tanulmányokkal.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?