Amikor a drón találkozik az ezer éves falakkal

A napot Rosta Szabolcs régész, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója nyitotta meg, köszöntötte a jelenlévőket, majd a turisztikai központ korábbi rendezvényeiről már ismert romtúra vette kezdetét: Wilhelm Gábor, a felsőalpári templom régészeti feltárásának vezetője mutatta be a helyszínt, az elvégzett munkálatokat, kiemelve: a kor, amikor a templom építése megtörtént, beazonosítható, s az 1100-as évekre tehető. Ezt követően a jövő terveiről is beszélt – ennek meghatározó gondolata a korabeli templom egy részének élethű rekonstruálása lesz.

Mala Enikő restaurátor a régészeti leletek restaurálásáról és konzerválásáról tartott előadást a központban található Pálinkaház egyedi hangulatpincéjében. A régészeti örökségvédelem helyzetéről és szerepéről dr. Sárosi Edit, a megyei kormányhivatal régészeti felügyelője számolt be.

A lakiteleki ásatáson előszeretettel használnak a modern kornak megfelelő technikai eszközöket (turisztikai központ kifejezett cél az, hogy az eddig zártnak tűnő régészeti világot nyitottabbá, populárisabbá, a külvilág számára érthetőbbé és érdekesebbé tegyék). Pázmándi Gergely geodéta a régészetben is használt drónokról tartott előadást és gyakorlati bemutatót. A régészet már a térinformatika eszközeit is használja, erről Pálya István, a kecskeméti múzeum térinformatikusa tartott előadást. Greman István műszeres kutató a régészeti fémkeresőről beszélt, amelyet később terepen is kipróbáltak.

S ha már terepgyakorlat és feltárás… Még a helyi lakosság számára is érdekesség, hogy Lakitelek területén egykor két település létezett: Felsőalpár és Lak. Felsőalpár a templom és más kisebb ásatások miatt már ismert, azonban eddig nem derült ki, hogy hol volt Lak. A múzeum szakemberei nem olyan régen meghatározták Lak területét, ahová ezen a napon régészeti terepgyakorlatot szerveztek. Dr. Sárosi Edit, Pánya István és Greman István vezetésével a résztvevők a különböző kerámia darabokat találtak – vélhetően egykori edények maradványait. A régészeti terepbejárás is bizonyította, a terület egykor valóban lakott volt.

A nap folyamán Szelesné Kása Ilona, a Népművészet Mestere és a Lakiteleki Nagycsaládosok Egyesülete vezetésével kézműveskedtek gyerekek és felnőttek. Hivatalosan is megnyílt a Pálinka Város, a lakiteleki turisztikai központ egyik meghatározó intézménye, amely a látogatókat sajátos időutazással egy vidéki kisváros száz évvel ezelőtti világába repíti el. A megnyitó beszédet Olajos István iskolaigazgató tartotta. A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai itt rendeztek be egy kiállítást a templomromnál talált, s a különböző korokat dokumentáló leletekből. Közülük a legkülönlegesebb és legértékesebb az 1200-as évekből származó, drágakővel díszített aranygyűrű.

Az egész napos programdömping mellett persze volt evés-ivás és zenehullám: a Hollóének középkori zenét játszott, sok helyen szólt az utcazene, este a színpadon a Penge Benge Jazz Band koncertjét és a Régé Szett fellépését élvezhette a közönség, a napot pedig az Apnoé Folk Underground dallamai zárták.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése