Kínából származik a legkorábbi írás

Az ásatást vezető régészek szerint meglepő hasonlóság fedezhető fel az i.e. 7. évezredből származó jelhasználat és a több ezer évvel későbbi Shang-dinasztia idején (i.e. 1700-1100) használt írásrendszer között.

A most előásott maradványokon található szimbólumok a szem és az ablak jeléhez illetve a nyolcas és a húszas számhoz hasonlítanak a Shang írásban.

A kutatást végző Garman Harbottle, a new yorki Brookhaven laboratóriumának vezetője és három kínai régész kollégája az anhui egyetemről a BBC-nek elmondta „Ha veszünk egy üveget, melyen egy koponya alatt két keresztbe tett csont látható, akkor rögtön tudjuk, hogy az üveg mérget tartalmaz, anélkül, hogy ismernénk, miként kell kiejteni a méreg szót. A jelek tehát fogalmakat közvetítenek, s nem volna meglepetés, ha ez is efféle jel lenne.”

David N. Keightley, a berkeley-i California Egyetem professzora viszont ennél jóval alaposabb érvelést szeretne hallani a mostani lelet és Shang írás kapcsolatának elismeréséhez: „Legalább ötezer év telt el a kettő között, ezért eléggé meglepne, ha tényleg összefüggnének.”

Az ősi kínai kultúra régész szakértői között tehát azonnal beindult a vita. Garman Harbottle a Sárga folyó mentén előkerült maradványok a neolitikumtól a Shang-időszakig jellemzően azonos jelhasználatára építi álláspontját - ekkor ugyanis megjelenik egy jóval összetettebb írásrendszer. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy nem a neolitikus szimbólumok és a megfeleltethető Shang-kori karakterek jelentésazonosságáról van szó.
David N. Keightley szerint viszont „a régészek kirakós játékot játszanak – a mostani lelet pedig rendellenes. A szimbólumok nagyon korai voltuk miatt nem nevezhetők írásnak, amíg erre megnyugtató bizonyíték nem áll rendelkezésre.” Ráadásul a Jiahu környékén feltárt neolitikus kultúra talán nem is volt annyira összetett, hogy megkívánja egy önálló írásrendszer kialakulását. Keightley szerint ugyanakkor a jelek meglehetősen sematikusak, stilizáltak, ami éppenséggel tényleg a kínai írásjelek sajátja.

A teknőspáncélok mellett talált apró kavicshalmok a jiahui kutatók szerint a teknőspáncélba helyezve sámánisztikus rituálék során csörgőként szolgáltak. Az egyik sírban ugyanis nyolc hasonló teknőspáncélt találtak egy fejnélküli ember csontvázának maradványira helyezve, egy olyan temetkezési helyen, ahol 1999-ben régészek ókori csontsípokat is előástak. Ezek tehát az eddig ismert legkorábbi hangszerek.

A kutatási jelentés teljes terjedelmében az Antiquity folyóirat legfrissebb számában olvasható.