Eisenhower nem értett egyet az atombomba ledobásával

Ismert tény, hogy Eisenhower, aki akkoriban az amerikai hadsereg tábornokaként a szövetséges haderők  európai főparancsnoka volt, a nukleáris fegyver bevetése ellen érvelt az akkori elnöknek, Harry Trumannak. Egy most közzétett későbbi naplóbejegyzés megerősíti, hogy valóban ez volt Eisenhower álláspontja. A Szovjetunióban szolgáló amerikai nagykövet, Averell Harriman asszisztensének, Robert Mieklejohnnak a naplójáról van szó. Harriman két hónappal a bombák ledobása után találkozott Eisenhowerrel, aki vacsorát adott Frankfurtban, az amerikai megszállási zóna központjában, ahol akkoriban katonai kormányzóként szolgált.

"Eisenhower tábornok megjegyezte: korábban abban reménykedett, hogy anélkül fejeződhet be a háború, hogy használnunk kellene az atombombát" - írja naplójában Mieklejohn az Eisenhower frankfurti rezidenciáján 1945. október 4-én megrendezett vacsorán elhangzottakról. A dokumentumot az amerikai George Washington Egyetem részeként működő Nemzetbiztonsági Archívum (National Security Archive) tette közzé az atomtámadás évfordulójának közeledtével. Az Egyesült Államok 1945. augusztus 6-án, 70 évvel ezelőtt atombombát dobott le Hirosimára, majd 3 nappal később egy másikat Nagaszakira. Japán 1945. augusztus 15-én megadta magát. A két bomba az év végéig becslések szerint 210 ezer áldozatot szedett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe