Ötévesen lett a tibeti buddhisták vezetője a dalai láma
2015. július 6. 10:17 MTI
Ma nyolcvanéves a dalai láma, a tibeti buddhisták száműzetésben élő, Nobel-békedíjas szellemi vezetője. Kína ma is a szeparatizmus vádjával illeti, jóllehet ő azt hangoztatja: csak szélesebb autonómiát követel, nem Tibet elszakadását.
Korábban
Tendzin Gyaco Tibet északkeleti részén, Takcerben született Lhamo Dhondrub néven, földműves családban. Két és fél éves volt, amikor felismerték benne Buddha földi alakját. A reinkarnációban hívő tibeti buddhisták ugyanis feltételezik, hogy minden dalai láma (a dalai tibeti nyelven óceánt, egyben bölcsességet, a láma tanítót jelent) egy gyermekben testesül meg újra, akinek kilétét a születésekor bekövetkező csodás jelenségek alapján lehet megállapítani.
Ötévesen, 1940. február 22-én lett a tibeti buddhisták vezetője, a "Hó királyságának" uralkodója, a tizenhárom emeletes, ezerszobás lhászai Potala palota lakója. Tanulmányai végeztével, 1950 novemberében vette át a hatalmat, éppen akkor, amikor Kína "felszabadította" Tibetet, s neki alá kellett írnia a szerződést Tibet "visszatéréséről" a "Nagy Hazába".
A kínaiak több jelképes politikai tisztségbe nevezték ki a fiatal dalai lámát, ugyanakkor hozzákezdtek a hagyományos tibeti társadalom és vallás felszámolásához. Emiatt 1959 márciusában Tibetben felkelés robbant ki, amelyet a kínaiak kegyetlenül levertek, s a dalai láma is csak nagy szerencsével tudott Indiába menekülni. A külvilágtól elzárt Tibetben ezután megtiltották a vallásgyakorlást, a templomok és kolostorok nagy részét elpusztították, a felbecsülhetetlen értékű könyvtárakat felégették.
A dalai lámának az indiai kormány azzal a feltétellel adta meg a menedékjogot, hogy nem folytat politikai tevékenységet. Mégis kormányt alakított, majd 1963-ban deklarálta Tibet függetlenségét. Kína ma is a szeparatizmus vádjával illeti, jóllehet ő azt hangoztatja: csak szélesebb autonómiát követel, nem Tibet elszakadását.
A dalai láma a 2008 tavaszán kitört, kegyetlenül levert tibeti zavargások idején az erőszakos cselekmények abbahagyására szólított fel, békés filozófiájának alapja ugyanis a türelem, a megértés. Az erőszakról azt tartja, hogy ellentmond az emberi természetnek, és nem old meg semmit. A tibeti önégetéseket (2009 óta száznál többen gyújtották fel magukat tiltakozásul a dalai láma száműzetése és a kínai fennhatóság ellen) a kulturális népirtás elleni lázadás megnyilvánulásának nevezte.
A dalai láma, aki már régóta szorgalmazta, hogy a tibeti népnek szabadon választott politikai vezetője legyen, 2011 márciusában bejelentette, hogy visszavonul a politikától, de hangsúlyozta, hogy továbbra is az emigráns tibeti közösség buddhista szellemi vezetője marad. A száműzetésben működő tibeti parlament saját kérésére felmentette a kormány vezetése alól, s áprilisban egy 43 éves harvardi jogászprofesszort választottak meg miniszterelnöknek.
Lobsang Sangay, aki már Észak-Indiában született, Tibetben még soha nem járt, a mélyen vallásos tibeti közösség első világi politikai vezetője. A dalai láma lemondásával 368 éves hagyomány szakadt meg, amely szerint a dalai láma egy személyben Tibet szellemi és világi-politikai vezetője. Az utóbbi időben felröppent hírek szerint a dalai láma nem hivatalosan tárgyal Kínával arról, hogy engedélyezzék tibeti látogatását. Többször kijelentette azt is: elképzelhető, hogy nem reinkarnálódik, s hogy utódját a tibetieknek kell majd kiválasztaniuk.
A dalai láma számos kitüntetés birtokosa. A legrangosabb a Nobel-békedíj, amelyet 1989-ben ítéltek neki a Tibet felszabadítása érdekében minden erőszak elutasításával folytatott tevékenységéért, a díjat a "világ valamennyi elnyomottja" nevében fogadta el. 2007-ben megkapta az amerikai törvényhozás polgári személyeknek adható legmagasabb elismerését, a Kongresszusi Aranyérmet.
Több európai város, köztük 2010 óta Budapest díszpolgára, számos egyetem díszdoktora. 2009-ben az amerikai kongresszus Tom Lantos-díjjal tüntette ki, 2012-ben pedig a Templeton-díjat, a világ egyik legrangosabb vallási elismerését vehette át. Idén októberben az amerikai alkotmánynak szentelt philadelphiai múzeum Szabadság-érmét kapja meg az emberi jogok és együttérzés pártolása érdekében végzett erőfeszítéseiért.
A mosolygós arcú, víg kedélyű, rendszerint a szerzetesek öltözékét viselő dalai láma hajnali négy órakor kel, naponta legalább négy órát meditál, és - lépést tartva a korral - már közösségi portálokon is elérhető. A világ első számú buddhista vezetőjeként rengeteget utazik, hirdeti az ökumenikus egyetértést, a jóindulatot a környezet, Tibet és mindenekelőtt a világbéke érdekében.
Személyes varázsának hatására világszerte rengetegen tértek át a buddhizmusra. Hét alkalommal járt Magyarországon, először 1990-ben, legutóbb öt éve. Az ő életét dolgozza fel Martin Scorsese Kundun című, 1997-ben készült látványos filmeposza, Werner Herzog Kálacsakra című dokumentumfilmjében pedig a tibeti rituális Mandala szertartásról beszél. A dalai láma 80. születésnapja előtt néhány nappal ellátogatott az angliai Glastonbury fesztiválra, ahol a nagyszínpadon beszédet is mondott, a közönség pedig elénekelte neki a Happy Birthday-t.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap
- Jókai Mór egész családja ellenezte Laborfalvi Rózával való házasságát tegnap
