80 éves térkép vezetett az elveszett templom nyomára
2015. május 19. 15:19
Ősi templom romjait tárta fel egy svéd régészcsoport az Asszuántól északra fekvő Gebel el-Szilszilánál - jelentette be vasárnap Mamdúh Mohamed ed-Damáti egyiptomi műemlékvédelmi miniszter. A lelőhelyen 2012 óta dolgozó kutatócsoport - amely korábban már számos szenzációs felfedezést tett - egy több mint 80 éves térkép segítségével bukkant rá az épületre.
Korábban
Gebel el-Szilszilában (egyiptomi nevén Khenu vagy Kheny, amelynek jelentése "az evezés helye") az Újbirodalom korszakától kezdve egészen a római időkig templomépítéshez használt homokkövet bányásztak. Gyakorlatilag az összes nagy egyiptomi templomhoz - így a karnakihoz és a luxorihoz is - a településről szállították az építőanyagot.
A Lund Egyetem feltárást vezető kutatója, Maria Nilsson elmondta, hogy a felfedezésnek köszönhetően immár nyugodtan kijelenthető, hogy a települést nemcsak kőfejtőként, hanem szent helyként is számon tartották. Gebel el-Szilszilát általában Szobek krokodilistennel szokás összekötni, de egyelőre nem tudni, hogy a most felfedezett templomot kinek szentelhették.
Nilsson és csapata 2012 óta már számos értékes leletet - többek között III. Amenhotep és II. Ramszesz kartusát, valamint a csillagos égboltot megjelenítő ókori sziklarajzokat - tárt fel a lelőhelyen. A templomra Ludwig Borchardt német egyiptológus 1934-ben publikált térképének segítségével bukkantak rá. A 35,2-szer 18,2 méter alapterületű épület romjainak négy régészeti rétegben húzódó alapjaira, külső és belső falaira, valamint az épület nyugati oldalán álló öt oszloptalapzat világosan kivehető nyomaira is rábukkantak.
A templom az Újbirodalom idején keletkezett. A régészeti leletek legalább négy, összesen mintegy 1500 évet átfogó korszakból származnak: a Thothmesz (vagy Hatsepszut) uralkodásával kezdődő, III. Amenhotep és II. Ramszesz korán át egészen a késő Ptolemaiosz-kora római időszakig tartó évszázadokat ölelik fel.
Az épület legrégebbi rétege mészkőből készült, ami szokatlan egy homokkőbánya melletti templom esetében, és talán a mészkő helyett homokkő felhasználásával zajló építkezésre való hivatalos átállást jelzi. A régészek több száz díszített és festett faldarabra, valamint - feltehetően a i. e. 1500-1450 közötti időszakból származó - mészkőtöredékre bukkantak rá.
A kutatók emellett XVIII. dinasztia korából származó gyöngyfüzéreket, színes vakolat-, fajansz-, és cserépdarabokat, valamint egy - feltételezhetően a második átmeneti korban keletkezett - szkarabeuszt is feltártak. "Reméljük, folytathatjuk a munkát a lelőhelyen, különösen annak fényében, hogy a leletek gyatra állapota azonnali dokumentációt kíván, különben túl késő lesz" - jelentette ki a kutatás vezetője.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 17:05
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap