Szuvasabb fogakkal, de tovább éltek a római városlakók

"Az emberek mindig is azt feltételezték, hogy egészségesebb vidéken élni. De kiderült, hogy [a római kori Britanniában] a városlakók nagyobb valószínűséggel érték el az idős életkort, mint vidéki társaik" - mondta el a kutatást vezető Rebecca Redfern, a Londoni Múzeum munkatársa. A régészcsoport 19 lelőhelyen összesen 344, i. sz. 1 és 500 között eltemetett emberi maradványt vizsgált meg a dél-angliai Dorset megyében. 150 csontváz vidéki temetőkből, a többi a rómaiak által az 1. században Durnovaria néven alapított, ma Dorchesterként ismert város sírhelyeiből került elő.

Kiderült, hogy bár a városiaknak is csak 34 százaléka élte meg 35. életévét, a vidékiek körében ez az arány még alacsonyabb, mindössze 29,5 százalék volt. "A Durnovariához hasonló kisvárosokban azért élhettek hosszabb ideig az emberek, mivel jóval kevésbé volt szennyezett a Rómához hasonló nagyvárosokhoz képest. Viszonylag kis népességgel rendelkeztek, és a lakások sem álltak olyan sűrűn, mint a birodalom nagyobb városaiban" - mondta el a kutatás vezetője.

Ezzel szemben a vidékiek az esetek többségében gazdag földbirtokosok jobbágyaiként, kemény fizikai munkával töltötték a napjaikat, ráadásul táplálkozási lehetőségeik is jóval korlátozottabbak voltak, ezért általában fiatalabb korukban haltak meg.

De a városlakók számára sem alakult minden az elképzeléseik szerint.  A vizsgálat kimutatta, hogy a vidékiek között 28,6, míg a városiak esetében 43,5 % volt a 10 éves kor előtt elhalálozott gyermekek aránya. A kutatók szerint ez valószínűleg annak tudható be, hogy a vaskor gyermeknevelési szokásai erősebben éltek tovább vidéken, mint a városi lakosság körében.

A vizsgálatok során kimutatták, hogy a városlakók közül többen angolkórban vagy tuberkulózisban szenvedtek, a vidéki népesség esetében azonban nem észleltek ilyesfajta betegségeket. A városiakat emellett különböző fogászati problémák is gyötörtek. A vidékiek mindössze 17, míg a városiak 28 százalékának volt foltos a fogzománca, a fogkőlerakódás pedig a vidéki lakosok 59, míg a városi népesség 70 százalékát érintette. Emellett a vidékieknek csak 35 százaléka, a városlakóknak azonban több mint a fele szenvedett a fogszuvasodástól.

Redfern szerint a fogászati problémák a gazdagabb, és cukrosabb városi étrendnek tudhatók be. A vidéki lakosságnak szerényebb táplálkozási lehetőségei voltak, de cserébe egészségesebben étkeztek.

"Az új kutatási eredményeket is hozzátehetjük azon bizonyítékok egyre bővülő halmazához, amelyek rákényszerítik a római korral foglalkozó régészeket elavult nézeteik felülvizsgálatára, miszerint a városi életforma a vidékivel szemben mindig rosszabb egészségügyi mutatókat és rövidebb várható élettartamot eredményezett" - nyilatkozta Martin Pitts, az Exeteri Egyetem régésze.  "A kutatás alátámasztja, hogy a városi élet -  szemben a vidékivel - kézzel fogható egészségügyi előnyökkel járt" - tette hozzá a kutató.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel