Rákosiék távolították el a most visszaállított Kossuth téri szobrot

Az Országgyűlés 2011. július 13-i határozatában döntött az Országház környezetének, a Kossuth térnek a rekonstrukciójáról. A döntés alapján a Kossuth tér szobrainak tekintetében az 1944 előtti képzőművészeti arculatot kell visszaállítani Andrássy Gyula, Kossuth Lajos, Tisza István és II. Rákóczi Ferenc emlékműveivel. A határozatot követően az Országgyűlés Hivatala mint az állami tulajdonú, kiemelt nemzeti emlékhellyé nyilvánított tér vagyonkezelője kidolgozta a Steindl Imre Programot (SIP). 2012 júniusában bejelentették, hogy 2014 májusáig átadják a megújult Kossuth teret.

2011. október 27-én a dombóvári képviselő-testület a Kossuth-szoborcsoport elszállítását ellenző határozatot fogadott el. Az önkormányzat 2012 júliusában fogadta el azt az Országgyűlés Hivatalával kötött megállapodást, amely szerint a budapesti Kossuth téren a szoborcsoport azonos méretű másolatát állítják fel, az eredeti szobrok pedig Dombóváron maradnak. A mintavételeket 2013 októberében kezdték el a másolatokhoz, a munka során tisztítást és kiegészítéseket is végeztek a Dombóváron látható alakokon. Az eredeti kompozíció mívesebb részeiről szilikongumiból készült negatív, ennek alapján kemény mészkőből faragták újra az alkotásokat, elsőként Kossuth Lajos alakját.

A Kossuth téri szobor története 1894-ben, Kossuth Lajos halálakor kezdődött. Ekkor vetődött fel, hogy emlékművet állítsanak az 1848-49-es forradalom vezéralakjának. 1903-ban egyszerre két pályázatot is kiírtak: az egyiknek a témája a forradalom és szabadságharc, a másiké Kossuth Lajos alakja volt. A döntéshozók azonban fiókba tették a tervet, mert a pályaműveket gyengének értékelték. 1906-ban újabb pályázatot hirdettek, amelyet Horvay János (1874-1944) nyert meg, aki 1911-ben kezdett hozzá az emlékmű elkészítéséhez.

A munkálatokat azonban az első világháború miatt fel kellett függeszteni, a ruskicai márványból készült Kossuth-szoborcsoportot, amely a Batthyány-kormány tagjainak teljes alakos szobrait és a magyarság küzdelmét ábrázoló sokalakos együttest foglalja magába, végül csak 1927. november 6-án avatták fel Horthy Miklós kormányzó jelenlétében. (Másnap alkotott a parlament törvényt arról, hogy az addigi április 11. helyett március 15. lesz a nemzeti ünnep. Néhány nappal korábban, november 2-én a korábbi Országház elnevezés Kossuth térre módosult.)

Az avatóbeszédet Apponyi Albert gróf tartotta mintegy 100 ezer ünneplő jelenlétében. A hatalmas, kétszeres embernagyságú alkotás középpontjában Kossuth Lajos áll, két oldalán az első felelős magyar kormány nyolc tagja (Kossuthtól balra Esterházy Pál, Klauzál Gábor, Eötvös József, Széchenyi István, míg Kossuthtól jobbra Batthyány Lajos miniszterelnök, Szemere Bertalan, Deák Ferenc és Mészáros Lázár). A háttérül szolgáló magas kőfal túloldalán lévő szoborcsoport a szabadságharc "kisembereit" jelképezi: egy családjától búcsúzó katonát, egy dobos fiút, egy zászlót hordozó öregembert felnőtt fiával, valamint egy harcra kész és egy sebesült katonát. Az alkotást a kezdetektől több bírálat érte, ezek egyike volt, hogy a Batthyány-kormány tagjai közül a pénzügyminiszter Kossuth Lajos került a központi helyre, míg a később mártírhalált halt miniszterelnök csak mellékalakként jelent meg.

A Rákosi-korszakban túlságosan pesszimistának és melankolikusnak találták a szobrot, ezért 1951-ben elbontották (a szobrokat dróttal darabolták több részre; a darabolás és összeillesztés során Eötvös József és Széchenyi István alakja is megsérült). Horvay lebontott szobrait egy ideig a Kerepesi temetőben őrizték, majd 1959-ben a város kérésére Dombóvárra vitték, ahol 1972-ben hét önálló alkotásként állították fel a város Szigeterdei parkjában. Az eredeti szoborcsoport helyére 1952-ben, Kossuth születésének 150. évfordulóján egy másikat állítottak, amely Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Kocsis András, Ungvári Lajos munkája. Az 5 méter magas főalakot Kisfaludi, a 4 méter magas mellékalakokat (parasztasszony gyerekkel, levett süvegű paraszt, katona, munkás fegyverrel, diák karddal, csikós bő gatyában, fegyverrel) Kocsis András és Ungvári Lajos mintázta. Ezt a szobrot 2013 nyarán szállították el a fővárosból, és a restaurálást követően a tervek szerint Esztergomban, a Prímás-sziget csúcsán állítják majd fel.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"