Így nézett ki a szolnoki végvár 1552-ben

Szolnok történelmi rekonstrukcióján már évek óta dolgozik Szakonyi Balázs modellező és Dr. Kertész Róbert régész. A napokban megjelent film Szolnok 1552­-es állapotáról készült, közvetlenül arról az időszakról, mielőtt az oszmánok elfoglalták volna az erősséget.

A film előkészületei nagyjából két évvel ezelőtt kezdődtek, de a források feldolgozása miatt a munka elhúzódott, és csak az utóbbi hetekben nyerte el végleges formáját a videó. A digitális rekonstrukció nehéz feladat, hiszen általában nagyon kevés adat áll rendelkezésre. A régészeti kutatás azonban rendszeresen szolgál újabb és újabb eredményekkel, amelyek mindig további módosításokkal járnak. Az elkészült filmben látható modellen már most tudnának árnyalni, de - ahogy a Digitális Legendárium munkacsoport egyik munkatársa, Horváth Zsolt a Múlt-kornak írta - a jövőben amúgy is szándékukban áll frissíteni az anyagaikat, ha az újonnan felmerült adatok indokolják azt.

Szolnok rendkívül jelentős szerepet töltött be a magyar történelemben, azonban mindezidáig igen kevés régészeti kutatás folyt a területén. A vár nem csak azért érdekes, mert az ún. modus hungaricus építési stílus egyik korai példája, de az olasz­bástyás erődítések hazai képviselői között is az elsők között tartjuk számon. A hatalmas, megközelítőleg 6000 hektáros vár a maga korában is kimagasló hadmérnöki kivitelezésűnek számított, és bár 1552­-es ostromát kudarcként jegyzi a történetírás, érdemes mélyebb összefüggéseiben vizsgálni a vár és történetének kapcsolódásait. A röviddel a vár elestét követő híres egri ostrom például kétségkívül másképp végződött volna, ha a szolnoki vár bevétele nem késlelteti az oszmán seregek felvonulását Eger alatt.

A film nem csak ennek az időszaknak a történelmi eseményeit vázolja fel Szolnok vonatkozásában, de bepillantást nyújt a vár építésének és szerkezetének titkaiba is. Számba veszi a főbb ismert építményeket, és megmutatja az erődítményt madártávlatból is. A videót az alkotók nem tudományos céllal készítették, inkább csak egy kis ízelítőt adtak abból, amit az elkövetkezendő évek során szándékukban áll kidolgozni, jóval tágabb keretek között. Elmondásuk szerint négy fontos korszakát szeretnék rekonstruálni a városnak: az Árpád-kori, az 1552-­es, egy török kori és egy Rákóczi korabeli állapotot.

A filmet készítő Digitális Legendárium munkacsoport egy fiatal,­ a történelem és hadtudomány iránt érdeklődőkből álló­ csapat. Elsődleges céljuk, hogy a modern technika eszközeivel közelebb hozzák a fiatalok számára a történelmet. A csapat jelenleg kilenc főből áll, mindenkinek megvan a maga szakterülete. Szakonyi Balázs például a várakra specializálódott, nyolc rekonstrukciós videót készített eddig az elmúlt évek során, és jelenleg is több vár modelljén dolgozik. Közösen eddig csak néhány kisfilmet készítettek. Legutóbb az 1914­-es limanovai csatát dolgozták fel a Hadtörténeti Intézet és Múzeummal közösen egy 20 perces film keretében, amely nagy sikert aratott a lengyel közönség körében, és hamarosan itthon is látható lesz.

Még több információt Szolnok váráról itt talál.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Magyarország gazdasága a 14–15. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• Károly Róbert híres aranyforintja
• Középkori bankok, mai tanulságok