Magyar sérültjei is voltak a 20 évvel ezelőtti párizsi merényleteknek

1995. július 27-én este fél hatkor a francia főváros központjában, a Saint-Michel-i HÉV-állomáson (Réseau Express Régional, RER) gázpalackos terrorakciót hajtottak végre, amelyben nyolcan életüket vesztették, száz ember pedig megsebesült.

Három nappal a terrortámadás után több szervezet is jelentkezett, hogy vállalja a felelősséget az akcióért. A francia RTL rádiónál egy telefonáló az "Iszlám fegyveres csoportok (azaz a legszélsőségesebb algériai terrorszervezet, a GIA) főparancsnoksága" nevében jelentkezett, a francia nyomozók azonban kétkedéssel fogadták a híreket. Jóval nagyobb érdeklődést keltett Párizsban az a hír, amely a legnagyobb, külföldön kiadott illegális iszlám lap, az El-Anszar lapban szerepelt, s amely szerint a terrorakciót valóban a GIA emberei követték el.

Augusztus 17-én újabb - szintén gázpalackkal végrehajtott - terrorakció rázta meg Franciaországot. A merénylők a párizsi a Charles de Gaulle tér keleti oldalánál, egy hulladékgyűjtő tartályban robbantottak, a metrófeljáró és egy újságos kioszk közelében. A merényletnek ezúttal nem voltak halálos áldozatai, ám 17-en - köztük egy négytagú magyar család, két felnőtt és két gyermek - megsérültek.

Az RTL egyik illetékese már augusztus 18-án arról tájékoztatta a Reuters irodáját, hogy egy ismeretlen telefonáló a GIA Főparancsnokság nevében közölte: a radikális algériai fegyveres csoport követte el a merényletet. Augusztus 26-án egy hatalmas robbanószerkezetet találtak a TGV vasúti pályájánál Lyon mellett, majd szeptember 3-án újabb merényletet hajtottak végre Párizsban: ezúttal négy idősebb asszony szenvedett könnyebb égési sérüléseket. Szeptember 4-én a párizsi tűzszerészeknek sikerült egy bombát hatástalanítaniuk az egyik metróállomásnál, három nap elteltével azonban egy autóba rejtett pokolgép sebesített meg 14 embert Lyonban.

A szervezet vezetőjét, Khaled Kelkalt a fel nem robbant bombákon talált ujjlenyomatok alapján sikerült azonosítani, majd szeptember 29-én a letartóztatására érkező francia csendőregység végzett vele Lyon mellett. A támadások októberben tovább folytatódtak: 6-án, a Maison Blanche metróállomáson elkövetett bombarobbantásban 18-an sebesültek meg, a Musée d'Orsay HÉV-állomáson 17-én bekövetkezett merénylet pedig 30 sebesültet hagyott maga után.

Az 1995-ös párizsi események a "rettegés nyara" néven vonult be a történelembe. A GIA által végrehajtott merényletsorozat az 1992-es, érvénytelenné nyilvánított algériai választásokból kialakult válság külföldre exportálását szolgálta. A francia kormány támogatását élvező algíri vezetés a voksolás első fordulójában győztes iszlamista párt, az Iszlám Üdvfront (FIS) előretörésétől megrettenve semmisnek nyilvánította az eredményt, és könyörtelen harcot kezdett az iszlám állam bevezetésével fenyegető mozgalom felszámolására.

A FIS katonai szárnya, a szélsőséges GIA előbb az Algírban élő franciákra mért csapásokat, majd 1994 decemberében eltérítette az Air France Algírból Párizsba tartó 8969-es járatát. A géprablókat elfogták, a GIA ekkor döntött a bosszúhadjárat francia földre telepítéséről. A robbantások két felelősét 1999-ben ítélte el a párizsi különleges esküdtszék, ám a szervezet több tagjának sikerült külföldre menekülnie: köztük volt a robbantások "mecénása", Rachid Ramda is, akit 1995 őszén fogtak el a brit hatóságok, s akit a több francia kiadatási kérelem dacára sem szolgáltatták ki Párizsnak. Ramdát végül 2007. október 27-én ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre.

A GIA aktív maradt Algériában, ahol egész falvak estek áldozatul a fundamentalista szervezet bosszúhadjáratának: a merényletekben és robbantásokban több mint száz embert öltek meg a fegyveresek. Az eszközeiben nem válogató GIA - amelynek sejtjei jelen voltak Belgiumban, Nagy-Britanniában, Olaszországban és az Egyesült Államokban is - szépen lassan felmorzsolódott az algériai polgárháborúban, majd az 1999-es, a szervezet által hivatalosan elutasított amnesztiatörvényt kihasználva tagjai letették a fegyvert, a GIA helyébe pedig az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal kapcsolatban álló Ima és Harc Szalafista Csoport lépett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Eredménytelenül szervezett titkos béketárgyalásokat David Ben-Gurion
• Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler 
• Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
• Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz
• Házmesterek a vészkorszakban
• Liszt Ferenc műve csendült fel a Dohány utcai zsinagóga felavatásán
• Idén ősszel is megrendezik a Zsinagógák Hetét
• Koncertek, színházi előadások és hóra táncház is várja az érdeklődőket a Zsidó Kulturális Fesztiválon
• Önfejűsége miatt gyakran keveredett konfliktusokba munkája során Gustav Mahler