2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A krumpli volt Rapa Nui lakóinak egyik fő tápláléka

2014. december 17. 16:32

Kutatók fogkőelemzéssel keresték arra a választ, hogy mivel táplálkoztak a rejtélyes kőszobrairól ismert Húsvét-szigetek (Rapa Nui) lakói az európai telepesek érkezése előtt. 

Monica Tromp, az Otagói Egyetem PhD-hallgatójának és John Dudgeon, az Idahói Állami Egyetem kutatójának közös tanulmánya igyekezett tisztázni annak a korábbi vitatott kutatásnak az eredményét, amely szerint a polinéziaiak által a 13. században kolonizált Húsvét-szigeteken az egyik fő táplálékot a pálma jelentette. Sem a régészeti, sem pedig a néprajztörténeti bizonyítékok nem támasztják alá ugyanis, hogy a pálma a Húsvét-szigetek lakóinak egyik növényi tápláléka lett volna, éppen ellenkezőleg, a gyarmatosítást követően a növény teljesen kihalt.

A kutatókat teljesen váratlanul érte, amikor a fogazatok vizsgálatakor kiderült, hogy a fogkőbe (calculus) ágyazódott növényi eredetű szemcsék, a fitolitok nagy része a pálmafákból származott. A fogak azokból a sírokból kerültek elő, amelyeket még a nyolcvanas évek elején tártak fel a part mentén. A kutatók további vizsgálatokat végeztek, amelyek eredményeiről a Journal of Archaeological Science legújabb számában számoltak be.

Miután eltávolították a harminc fogazatról a lepedéket, Tromp és Dudgeon olyan keményítőszemcséket azonosított, amelyek a mai édesburgonyával hozhatók kapcsolatba. Egyik szemcse sem mutatott rokonságot sem a banánnal, sem a taró-vagy yamgyökérrel, illetve más olyan keményítőtartalmú táplálékkal, amelyről azt gondolták, hogy a Rapa Nui lakóinak mindennapi betevője lehetett.

A kutatók megvizsgálták azokat az édesburgonyákat, amelyek a Húsvét-szigetek üledékéhez hasonló területeken teremnek, és megállapították, hogy ahogy a gumók növekedni kezdenek, a héjuk a földből magukba "szívják" a pálmákból származó fitolitokat. "Ez alátámasztja azt az elméletet, hogy a burgonya a szigetlakók egyik fő tápláléka volt Rapa Nui gyarmatosításakor" - írták kutatók tanulmányukban.

Ugyan a növények szerepének feltárása az ősi óceániai táplálkozásban igen nehéz a fennmaradt maradványok ritkasága miatt, ám a mikroszkopikus fosszíliák eme vizsgálata segíthet előmozdítani ennek a problémának megoldását.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár