2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Rejtély, miért hagyták el a rómaiak a gazdag hispániai aranybányát

2014. november 21. 16:48 MTI

Római aranybányát fedeztek fel lézeres távérzékelési technológia, a LIDAR segítségével Spanyolországban, León tartományban. A régészeti kutatási programról a Journal of Archaeological Science című folyóiratban számoltak be a Salamancai Egyetem kutatói.

A León tartományban lévő Las Médulas a Római Birodalom legfontosabb aranybányája volt, ahol az i. e. 1. századtól kétszáz éven át folyt a kitermelés. A feltételezések szerint azonban a rómaiak a nemesfémet a környéken másutt, például az Eria folyó völgyében is bányászták. E hipotézis alátámasztására a Salamancai Egyetem kutatói a LIDAR-technológiát alkalmazták.

A lézerszkenneres letapogatás (Light Detection and Ranging) digitális domborzatmodellek előállításának jelenleg legelterjedtebb távérzékelési módja. A jellemzően repülőgépre vagy helikopterre szerelt műszer másodpercenként több ezer lézersugár kibocsátásával igen rövid idő alatt nagy területek pásztázására képes. Egyik legnagyobb előnye, hogy belát a növényzettel borított területek alá is. Így sikerült felfedezni az ókori aranybányát, valamint a rómaiak által az i. e. 1. században kiépített komplex hidraulikai rendszert, csatornákat, tározókat, amellyel a bánya vízellátását biztosították - olvasható a ScienceDaily hírportálon.

"Az Ibériai-félsziget észak-keleti részén fekvő folyóvölgy rendkívül fontos szerepet játszott a birodalom aranybányászatában" - hangsúlyozta Javier Fernández Lozano, a tanulmány társszerzője, a Salamancai Egyetem geológusa, aki a rómaiak által elvégzett munkálatok hatalmas méreteit érzékeltetve rámutatott, hogy még a folyót is elterelték.

Ismertetése szerint a római vízmérnökök nagy valószínűséggel az ókori egyiptomiak vízszállítási és tárolási megoldásait hasznosították, amelyeket sok évszázadon át eredményesen alkalmaztak Észak-Afrikában. A spanyolországi technológiák megismerhetők idősebb Plinius (i. sz.23-79) római író és polihisztor leírásaiból, aki Hispania Tarraconensis tartomány procuratoraként felkereste az aranybányákat.

Javier Fernández Lozano a további kutatási terveket taglalva elmondta, hogy többet szeretnének megtudni a Római Birodalom ásványbányászatáról. A LIDAR-technológia segíthet megoldani több ókori rejtélyt is, például választ adhat arra a kérdésre, hogy a rómaiak, akik a végletekig kiaknázták a lelőhelyek ásványkincseit, miért hagyták el egyik napról a másikra a gazdag hispániai aranybányát.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár