Hány magyar katona került orosz fogságba az első világháborúban?

A pénteken véget ért tanácskozás az Orosz Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia világháborús összecsapását, annak hátterét és következményeit vizsgálta. A rendezvény a magyar és orosz tudományos akadémiai intézetek, a moszkvai magyar nagykövetség, a magyar levéltári intézet, valamint a kulturális központ szervezésében, a budapesti Hadtörténeti Intézet, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a salzburgi és a debreceni egyetem közreműködésével jött létre.

A Moszkvai Magyar Kulturális és Tudományos Központban tartott konferencián magyar és orosz kutatókon kívül egy-egy fehérorosz, üzbég, brit és osztrák történész is beszámolt kutatásai legfrissebb eredményeiről. "A centenáriumi emlékév döbbentett rá bennünket, hogy vannak lemaradásaink az első világháború kutatásában. Ilyen például a hátországban élők helyzete, a társadalomtörténeti vagy a szociális kérdések vizsgálata" - mondta Seres Attila, a Moszkvai Magyar Levéltári Intézet vezetője, a tanácskozás főszervezője.

Hozzátette, hogy a tanácskozáson a hadifoglyok kérdésével is foglalkoztak, amely Magyarországon is súlyos válsághoz vezetett az első világháborút követő években. Csak Oroszországban 80-120 ezer katona esett fogságba. Számukat még mindig csak megbecsülni tudják. 1925-ig több hullámban hazatért a hadifoglyok többsége, de az 1930-as évek első feléből származó külügyi statisztikák szerint akkoriban nagyjából 8-10 ezer egykori magyar állampolgár élt a Szovjetunióban. Főleg olyanokról van szó, akik itt családot alapítottak - mondta Seres Attila.

Az első világháború hosszú évtizedekig feledésbe merült a szovjet-orosz történelemkutatásban, meghúzódott az 1917-es bolsevik forradalom árnyékában. Most azonban, száz év távlatából, kellő távolságtartással lehet értékelni az akkori folyamatokat - hangsúlyozta Grigorij Skungyin, az Első Világháború Oroszországi Kutatóinak Társasága nevű szervezet alelnöke. A több mint 120 szakembert összefogó, 1992-ben alapított történész társaság egyik vezetője szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy abban a történelmi korszakban élünk, amely az első világháborúval vette kezdetét, és amely "megszülte" a kommunizmus és a nácizmus ideológiáját.

Zeidler Miklós az Eötvös Loránd Tudományegyetem új és jelenkori magyar történeti tanszékének oktatója a trianoni békeszerződésről beszélt pénteki előadásában. Az MTI kérdésére elmondta, hogy a jelenlegi ukrán válság és Moszkvának a délkelet-ukrajnai konfliktusban játszott szerepe miatt kialakult nemzetközi feszültség nem érződött a konferencián.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
• A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
• Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs