Táncsics-börtön: középkori ágyasházból amerikai kaszárnya
2014. október 7. 14:00
A budai vár egyik legszebb épületébe 68 év után először léphetett be magyar ember mindenféle ellenőrzés nélkül. Az Árpád-kor végén ágyasházként funkcionáló Kammerhof maradványain felépült, egyedülálló dunai panorámával bíró börtönben raboskodott egykoron Kossuth és az épület nevét adó Táncsics Mihály is, akit 1848. március 15-én innen szabadított ki a pesti forradalmi tömeg. Mint azt az idegenvezetés során megtudtuk, nem volt túl bonyolult az akció, ugyanis a rácstalan ablakok deszkáit csupán le kellett feszíteni, s az író egyszerűen kilépett szobájából az őt váró szekérre, ahol egyébként nyomban elaludt, s később még hideg vízzel sem lehetett felébreszteni. A második világháború után jóvátételként az Egyesült Államok tulajdonába, majd idén nyáron ismét magyar kezekbe kerülő ingatlan csak két napra nyílt meg a nagyközönség előtt, mától a régészek veszik birtokba.
Korábban
Ágyasház mellett pénzverde
A nyáron ismét magyar kézbe került, Táncsics utca 9. szám alatti épületbe 68 év után - vasárnap és hétfőn - először léphetett be magyar ember mindenféle megkötés nélkül. A 20. század második felében amerikai tulajdonban lévő ingatlan Árpád-korig visszanyúló történetét az elmúlt két nap során bárki meghallgathatta Jamrik Levente történész tolmácsolásában.
A telken a középkorban a Régi királyi ház, lényegében a király magánlakosztálya, az úgynevezett Kammerhof hatalmas épülete állt. Ennek maradványai a jelenlegi földszint alatt 6-8 méterre találhatók. Kezdetben még nem Budán, hanem Esztergomban állt a királyi székhely, a Duna-parti településen IV. Béla korában egy kamarásház épült, amely gyakorlatilag a királyok ágyasházaként funkcionált, praktikus okokból kifolyólag később - valószínűleg III. András idején - itt állították fel az első budai pénzverdét is.
Az utolsó Árpád-házi király halála után az épület fokozatosan veszített jelentőségéből, végül Nagy Lajos 1381-ben az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, a pálosoknak adományozta, akik még ugyanabban az évben elhelyezték itt Remete Szent Pál Velencéből kicsempészett maradványait. A szerzetesek 1416-ban elcserélték az ingatlant Cillei Hermann szlavón bánnal, akinek a halála után a váci püspökség tette rá a kezét.
A 16. század elején az immár palotává fejlesztett ingatlant erős tornyokkal erősítették meg, ezek egyike volt a 22 méter átmérőjű ún. Erdélyi-bástya, amely az első óolasz bástya volt az országban. Masszívsága miatt maradhatott meg a 21. századra is, bár ma már teteje a belső udvar felső részének szintjén található. A Kammerhofból kifejlődő püspöki palota végül a 15 éves háború idején (1591-1606) teljesen elpusztult.
Az egykori Táncsics-börtön egyik épületének földalatti folyosója
Buda 1686-os visszafoglalása után, 1722 és 1728 között a romos területen Bécs egy vastag falú lőporraktárt épített, amelyet még akkor is kiválóan védett az Erdélyi-bástya. A robbanásveszély miatt a napóleoni háborúk után lerombolták a két felső emeletét, s a külvárosokba szállították a lőport.
A Táncsics utcáról is látható sárga, korai klasszicizáló épületet 1810 és 1833 között építették laktanyaként, azonban elsősorban börtönként funkcionált, főként a Habsburg-elnyomás, valamint a szólásszabadság megsértése ellen tiltakozó magyar és román írók, jogászok és politikusok egy részét zárták be falai közé, többek között itt raboskodott Táncsics Mihály, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos és Czuczor Gergely is. Az épületet József-kaszárnyának hívjuk, azonban arról még a mai napig vita folyik, hogy József nádorról vagy Szent Józsefről nevezték-e el.
Feltehetően ebben a szobában raboskodott Táncsics Mihály
Habár börtönként működött, nem a levegőtlen, nyirkos pincében raboskodó, vasra vert rabok rémképére kell gondolnunk. A kétszintes épületben úri lakosztályok kaptak helyet, a szobákban viszonylag kényelmes ágyak, kanapé, könyvespolcok, festmények, olajlámpa könnyítette meg a szabadságukban korlátozott rabok életét. Jamrik Levente elmondta, hogy Kossuth először az épület utcahomlokzat felőli részén kapott egy földszinti szobát, ahonnan könnyű kapcsolattartás nyílt a gyalogosokkal, majd amikor erre rájöttek az osztrákok, áthelyeztették az udvarra nyíló helyiségbe.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2017
- Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Szinyei Merse Pál: Majális
- Szacsal, Nopcsa-kastély
- Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
- A Közel-Kelet amazonjai
- Cornelia, a Gracchusok anyja
- Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
- Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.
