Nagy Sándor anyjáé lehet az amphipoliszi sír

A két nőalak hasonló az athéni Akropolisz kariatidáihoz, a közeli Thasszosz szigetéről származó márványból készültek és márvány talapzaton állnak. A 227 centiméter magas szobrokon magastalpú, precízen kidolgozott, vörösre és sárgára festett lábbelik vannak, és egy olyan falon találták őket, amely a sírbolt még fel nem tárt kamrájához vezet. Katerina Peristeri ásatásvezető szerint a síremléket i.e. 325 és i.e. 300 között építhették.

Andrew Chugg Nagy Sándor-kutató szerint a nőalakok orfikusokat, Dionüszosz papnőit ábrázolják. "A szobrok valójában Klodónok, Dionüszosz papnői, akik Nagy Sándor édesanyját, Olümpiaszt kísérték" - vélekedett a brit történész. (Az orfikus/orpheuszi tanítás az ókori Görögországban és Thrákiában fellépő, ezoterikus jellegű vallás volt, követőiket pedig orfikusoknak nevezik.)

Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok (Bioi paralelloi) című történeti munkájában leírja, hogyan vett részt Olümpiasz különböző orfikus és dionüszoszi misztikus szertartásokon papnőivel (Klodónok). "Olümpiasz, aki mindenki másnál buzgóbban merült el ezekben a titkos és önkívületi állapottal járó szertartásokban, hogy még félelmetesebbé tegye őket, nagy szelídített kígyókat vitt magával; ezek kikúsztak a kosarakból és rejtett edényekből, rátekerőztek az asszonyok thürszoszaira és koszorúira, s ijesztgették a férfiakat" - írja a görög krónikás, életrajzíró a III. Alexandroszról szóló fejezetben.

Chugg az Hermitage-ban és a Metropolitanban i.e. 4. századi római szobormásolatokat fedezett fel Dionüszoszról, mellette pedig olyan papnők voltak, akik kísértetiesen hasonlítottak az amphipoliszi kariatidákra. Ha a monumentális síremlék valóban Olümpiaszt rejti, akkor a kariatidák a makedón uralkodó anyját őrző Klodónok lehetnek - hangzik az érvelés.

Hadvezértől Nagy Sándor feleségéig

Az eddig feltárt leletek, köztük egy ötméteres oroszlánszobor, két fej és szárny nélküli szfinx és a kariatidák, mind azt sugallják, hogy a sírhely gazdája Nagy Sándor belső köreibe tartozó, fontos személy volt. Theodorosz Mavraganisz, a Ciprusi Egyetem professzora úgy véli, hogy a sírhely Héphaisztión, a makedón uralkodó egyik legközelebbi barátjának - egyes vélemények szerint szeretőjének - földi maradványait rejti. Héphaisztión nemesember volt, aki hadvezérként és testőrparancsnokként szolgált Nagy Sándor seregében és vele tartott tízéves ázsiai hadjárata során.

Egy másik feltételezés szerint a sírhalom III. Alexandrosz egyik admirálisáé, Nearkhoszé, aki kapcsolatban állt az ókori várossal, míg egy harmadik forgatókönyv szerint a sírban Nagy Sándor perzsa felesége, Rhóxané és fia, IV. Alexandrosz nyugszik, akiket annak idején Amphipoliszba száműztek és ott is öltek meg i.e. 310 körül. A legvadabb teóriák azt állítják, hogy maga III. Alexandrosz nyugszik a sírban. Chugg szerint mivel a bejáratot női szobrok őrzik, egyértelműen kizárható, hogy a sír férfié lenne. "Olümpiasz maradt a legnagyobb esélyes" - fogalmazott.

A régészek 2012-ben kezdték el feltárni a területet és a múlt hónapban találták meg a temetkezési hely bejáratát. A titokzatos sírhely a legnagyobb, amelyet ez idáig Görögországban találtak, feltárásán augusztus közepe óta dolgoznak nagy erőkkel. A még zárt sírkamrát 497 méter hosszú márvány külső fal veszi körbe, s eddig összesen három teremre bukkantak, de Lina Mendoni görög kulturális államtitkár a minap jelezte: elképzelhető, hogy van egy negyedik is a titokzatos síremlékben. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése