Ezért emelkedtek fel a fáraók
2014. augusztus 13. 08:54
Számítógépes modellel próbálták megmagyarázni, hogy miért erősödtek meg és emelkedhettek fel az egyiptomi uralkodók egy addig többé-kevésbé egyenlőségen alapuló társadalmi környezetben.
Korábban
Részben földrajzi okokkal, részben az életmódban végment gyökeres változásokkal magyarázható az, hogy az ősi, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató egalitárius közösségekből hierarchikus társadalom fejlődött Egyiptomban. A földművelés elterjedése és a sivatag mint élettér mindenhatósága miatt ugyanis túlságosan nagy kockázattal járt (volna) szembeszállni az alattvalóknak az egyre erősödő birodalom egyre nagyobb hatalommal bíró despota uralkodójával - olvasható a Proceedings of the Royal Society B című tudományos folyóirat augusztus 5-i számában.
Az ókori egyiptomi társadalom csak egy példa a sok közül, amikor egy egyenlőségen alapuló közösségből fölé- és alárendeltségű viszonyok által meghatározott társadalmi struktúra válik uralkodóvá. Az újkőkor vagy csiszoltkő-korban (más nevén neolitikum), azaz a kőkorszak végén, a neolitikus forradalommal vette kezdetét a vándorló, vadászó-gyűjtögető életformáról a letelepült, földművelő életformára való áttérés. Ezzel párhuzamosan az addig többé-kevésbé egalitárius társadalmak átalakultak, s megindult a társadalmak osztályok szerint való rétegződése, élén a minden hatalmat egy kézben összpontosító vezetővel.
Az eddigi kutatások szinte egyáltalán nem foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy miként zajlott ez a folyamat, azaz hogy a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató közösség - erejüket és erőforrásaikat tekintve - egyenlő tagjai miért engedték meg maguknak, hogy valaki föléjük kerekedjen és irányítsa őket. Simon Powers, a Lausanne-i Egyetem doktorandusza egy általa megalkotott számítógépes modell segítségével próbált erre választ adni Egyiptom példáján keresztül.
A modellben - ahogy sokszor az életben is - minél tehetősebb valaki, annál több gyermeket tud vállalni. Az emberi közösségek olykor önkéntes vezetőket "termelnek", ám idővel a későbbi generációk szakítanak ezzel a vezetővel. A modell számításai szerint e vezetők akkor tudnak kiemelkedni és megerősödni, amikor a kezdet kezdetén elegendő hasznot képesek nyújtani követőiknek. Így például, ha az embereknek lehetőségük lesz élelmet termelni, követni fogják vezetőiket.
A vezetőből azonban könnyen zsarnok lehet - ehhez mindössze két, egyszerre meglevő tényező kell. Egyfelől a népességszám és népsűrűség növekedése, ami a szervezett - a földművelésre áttért - társadalmak természetes velejárója. "Alapvetően nehéz az egyénnek meghozni azt a döntés, hogy mostantól fogva nem követi az uralkodót" - így Powers. "Ahogy a népsűrűség nő, egyre kevesebb elérhető föld marad, lehetőségei beszűkülnek" - teszi hozzá.
Ebből következik a másik tényező. A leadership (vezetés) megadja azt az esélyt az alattvalóknak, hogy még több erőforrás felett rendelkezzenek, és így még több gyermeket tudjanak világra hozni, aminek következtében tovább nő a népesség és a népsűrűség - s persze még kevesebb elérhető föld marad.
Azonban ha az adott csoport elhagyásának kockázata alacsony, azaz van a közelben egy nem ellenséges település, vagy egy olyan szabad terület, ahova könnyű eljutni, a despotizmus nem tud szárba szökkenni. Ha viszont ennek költsége magas - például mert földrajzi akadálya (ilyen lehet éppenséggel a sivatag) vagy praktikus oka (öntözéshez való hozzáférés hiánya) van, az emberek igényt tartanak a hatalom egy kézben való koncentrálására.
"A vadászó-gyűjtögető közösségekben, ha valaki despota módjára viselkedett, a többiek egyszerűen elintézték az éjszaka közepén. Ez a földművelésre áttért társadalmak esetében sokkal kevésbé volt kivitelezhető" - magyarázza Powers.
A kutatás több ilyen esetet is említ. A kőkorszakban például több korai államalakulat is létezett Peruban: itt a nagy kiterjedésű és termékeny völgyeket magas, áthatolhatatlan hegyek veszik körül, amelyek sokszor leküzdhetetlen akadályokat jelentettek azok számára, akik el kívánták hagyni közösségüket. Ezzel szemben az Amazonas-medence vidéke jóval a neolitikus forradalom után is egalitárius maradt, elsősorban azért, mert bőven maradt megművelhető föld a letelepedéshez a környéken.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.