A székely hősiességet méltatta a román kormányfő

Victor Ponta románul és magyarul is köszöntötte a rendezvény mintegy 200 résztvevőjét, és elmondta, "egyfajta székely Thermopülaként" hallott a helyről, amelyen egy kis létszámú székely csapat vívott önfeláldozó csatát az összevont osztrák-orosz csapatokkal.

"Minden elismerést megérdemel az a tény, hogy ezek az emberek az életüket adták olyan ideálokért, amelyek közösek minden nemzet és minden ország számára: a szabadságért, az önrendelkezés jogáért, a harcért, amelyet vagy a bécsi, vagy a cári, vagy a török birodalom ellen vívtak" - jelentette ki a miniszterelnök.

A kormányfő szerint ma is érvényes Nicolae Balcescu havasalföldi román forradalmár meglátása, aki arról próbálta meggyőzni Kossuth Lajost és Avram Iancut, hogy mind a románok, mind a magyarok veszítenek, ha nem fognak össze. "Lehetnek közös céljaink, megérthetjük és tisztelhetjük egymást, és ha megosztottak vagyunk, mindig más fog nyerni" - sorolta a forradalom és szabadságharc tanulságait a miniszterelnök.

Hozzátette: "minél többször hívnak meg ebbe a régióba, minél többet tudunk egymásról, minél inkább láthatják, hogy több zászló loboghat, anélkül, hogy emiatt háborúznánk, minél jobban látom én is, hogy meg kell javítani az ide vezető utat (...), kevesebben lesznek, akik bírálnak bennünket, és mellénk állnak azok, akik megértik, hogy együtt haladhatunk, ha jobban tiszteljük, jobban megértjük egymást".

Victor Ponta úgy vélte, azoknak az eseményeknek az évfordulóján is együtt kell lenniük a románoknak és a magyaroknak, amelyek egykor megosztották a két népet. "Az a kötelességünk, hogy begyógyítsuk a sebeket" - jelentette ki Románia miniszterelnöke.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök megköszönte Victor Pontának, hogy eljött a megemlékezésre, jelezvén, hogy ő az első román miniszterelnök, aki ellátogat a székelyek és magyarok tudatában szimbolikus tartalommal bíró helyre. Hozzátette, ha gyakrabban jár a kormányfő a Székelyföldre, olyanoknak ismerheti meg a térség lakóit, amilyenek, és jobban megértheti őket. Kelemen Hunor szerint e megértés vezethet el oda, hogy a magyar közösség vágyai és Románia vágyai is megvalósuljanak.

A Csíkszék és Háromszék közötti Nyergestetőn zajlott 1849 augusztus elsején az a csata, amely a székelység önvédelmi harcának egyik kiemelkedő szimbólumává vált. A Tuzson János őrnagy által vezetett mintegy 200 fős székely csapatnak önfeláldozó harccal sikerült rövid időre feltartóztatnia a mintegy 1200 fős összevont osztrák-orosz csapatok csíkszéki behatolását.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel