Csíksomlyó, az összmagyarság ünnepe

2014. június 6. 16:27 MTI

Mindig a pünkösdvasárnap előtti szombaton rendezik meg a csíksomlyói búcsút, az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepét az erdélyi Csíksomlyón - ez most június 7-ére esik.

Korábban

Szellemi örökség lehet a csíksomlyói búcsú

A mai kegyhelyen először, a 13-14. században a bencések építettek - román stílusú - templomot, az ő helyüket a 15. század közepén a ferencesek foglalták el. 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben bíztatta a lakosságot, hogy segítsenek a szerzeteseknek a templomépítésben, cserében búcsú megtartását engedélyezte.

Az új, négy évvel később befejezett gótikus templom főoltárát díszítette a hársfából faragott, gipsszel és festékkel bevont, székelyleány-arcú Mária-szobor, amely azóta is Csíksomlyó legértékesebb műkincse. Ez a világ egyik legnagyobb kegyszobra, magassága, a koronát is beleszámítva 227 centiméter. A Máriát "Napba öltözött asszonyként", karjában a kis Jézussal ábrázoló alkotást többször festették újra, mígnem a múlt században megtiltották bármilyen módosítását. A szobrot 2012-ben megtisztították a rárakódott szennyeződésektől és védőbevonattal is ellátták.

Az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, abban az évben, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe a gyergyóalfalvi plébános, István atya vezetésével pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, és Szűz Mária segítségét kérte, majd legyőzte a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után, nyírfaágakkal ékesített lobogóikkal újfent Csíksomlyón adtak hálát a diadalért, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben, pünkösd szombatján elzarándokolnak ide.

A templomot a törökök 1601-ben felgyújtották, tetőzete leégett, de kegyszobrai épen maradtak. 1664-ben újjáépítették a templomot, ezután vált Csíksomlyó a székelység egyik gazdasági és kulturális központjává, ahol a ferencesek posztógyárat, elemi iskolát, gimnáziumot, tanítóképzőt és papneveldét is működtettek. A mai nagy barokk templom építését a 19. század elején kezdték el, 1876-ban szentelték fel, és 1948-ban kapott basilica minor rangot. A szabadtéri oltár a közelmúltban Makovecz Imre és csíkszeredai tanítványa, Boros Ernő tervei alapján készült el.

A legnagyobb magyar katolikus búcsújáró helyen évről évre több százezren gyűlnek össze. A búcsú fő ünnepe a pünkösd előtti szombaton tartott nagymise, amelyet a templom feletti, Jézus hegyének is mondott Kis-Somlyó és az azon túl emelkedő, 1035 méter magas Nagy-Somlyó erdős hegye közötti széles hágó gyepén tartanak. A hagyomány szerint a közelebbi, de sok esetben a távolabbi egyházközségek keresztaljai, búcsús közösségei is gyalog teszik meg az utat. Magyarországról idén két különvonat, az úgynevezett Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz viszi a zarándokokat.

A búcsú napján a hívek Máriát dicsőítő énekkel érkeznek, először mindig a gyergyóalfalvi keresztalja. Ezután a felvonulás az érkezés sorrendjében történik, a menet fokozatosan több kilométer hosszú lesz. A menet a kegytemplom után kettéválik: az egyik ág Jézus hegyét északról megkerülve, a másik ág a Szent Anna kápolna irányában közelíti meg a mise helyszínét.

A menet számos tradicionális egyházi jelvényt visz magával. Középtájt, a főpapok előtt viszik a nép által labóriumnak nevezett labarumot, amely az ókorban Nagy Konstantin császár győzelmi jelképe volt. A harminckilós tárgyat a hagyomány szerint a katolikus gimnázium egy-egy végzős diákja emeli magasba, ami nem kis teljesítmény. Amikor a labarum a Kissomlyó hegyen lévő Salvator kápolna elé ér, ahol az István pap vezette első zarándoklat emlékét őrző kereszt áll, eléneklik az Egészen szép vagy Mária című éneket, amit főpapi áldás követ. A keresztalják fokozatosan betöltik a hágó széles terét és megkezdődik a mise. A búcsúról hazatérők búcsúfiát visznek magukkal: kizöldült nyírfaágat, emléktárgyakat. A gyerekeknek szánt ajándékok közül az egykor kultikus eledelként számon tartott mézeskalács a legnépszerűbb.

A csíksomlyói pünkösdi búcsú mottója idén: "Boldog a méh, amely téged hordott", a szentmisét Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke mutatja be, a szentbeszédet Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperes, plébános mondja. Az ünnepi szentmisét a Duna tévé és a Mária Rádió élőben közvetíti.