A történelemhamisítás ellen emelt szót a kínai elnök

Hszi a háborúba torkolló úgynevezett Marco Polo hídi (Lugou-hídi) incidens helyszínéhez közel, a kínai nép japán agresszióval szembeni ellenállásának múzeumánál egy szobrot is felavatott, szavai szerint azok emlékére, "akik életüket áldozták a nemzet függetlenségéért és a szabadságért, valamint azoknak, akik nagyban hozzájárultak a békéhez és az igazsághoz, az áldozatok vigaszához".

A kínai államelnök-pártfőtitkár, aki a Központi Katonai Bizottság elnöke is egyben, megállapította, hogy a megemlékezés a történelem visszaidézését, a hősök előtti tisztelgést, a béke tiszteletét szolgálja és egyben figyelmeztetés a jövőnek. Hozzátette: a történelmet és a tényeket sosem lehet megváltoztatni. Sajnos kis számban akadnak olyanok, akik csaknem 70 évvel a kínai népnek a japán agresszió felett aratott győzelme után még mindig nem vesznek tudomást a sziklaszilárd történelemről és a tényekről, arról, hogy ebben az ellenállásban, a világ antifasiszta háborújában ártatlan emberek tízmilliói áldozták fel az életüket - fogalmazott Hszi egyértelműen a jobboldali japán vezetésre utalva.

Japán 1931 szeptemberében foglalta el Északkelet-Kínát, s bár a harcok egyes határvidékeken fel-fellángoltak, a történészek egyetértenek abban, hogy a teljes körű megszállás, a totális háború 1937. július 7-ével kezdődött. Ekkor a japán hadsereg nagy erőkkel vette ostrom alá a Pekingbe vezető útvonal egyik fontos, kínai kézen lévő pontját Vanping településnél. Japán lényegében hadüzenet nélkül folytatott háborút a Kína feletti teljes uralom megszerzéséért, ami végül 1945 szeptemberében Japán kapitulációjával kudarccal végződött.

A kínai főváros külső kerületében rendezett évfordulós megemlékezésen magas beosztású állami és katonai vezetők mellett háborús veteránok és diákok is jelen voltak. A kínai politikai vezetés hosszú ideig, részben az esetlegesen újjáéledő nacionalista érzelmektől tartva, a széles nyilvánosság előtt határok között tartotta a kínaiak háborús szenvedéseinek hangsúlyozását, ezzel együtt a Japán-ellenes megnyilvánulásokat.

Abe Sindzó japán kormányfő és más japán politikusok közelmúltbéli nyilatkozatai és a második világháborús főbűnösöknek is emléket állító Jaszukuni-szentély meglátogatása, illetve a nemzetközi közvélemény ezekkel kapcsolatos közömbössége miatt Peking megkezdte a második világháború, illetve a japán megszállás történelmi dokumentumainak, örökségének intenzívebb, különböző formában történő nyilvánosság elé tárását.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái