2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Fel akarták robbantani 1992-ben a Szabadság téri szovjet emlékművet

2014. június 30. 15:50 MTI

Az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) jelentése szerint az 1992. október 23-ai zavargásokon megjelent fővárosi és vidéki, elsősorban szkinhed fiatalok tevékenységét, két - a nyilvánosságra hozott jelentésben kitakart - szervezet koordinálta. Kiderült, hogy az állami ünnepségsorozatra készülve több olyan intézkedést hoztak, amelyek révén az események "időben" ismertté váltak: a rendőröknek október 23. előtt sikerült lefoglalniuk fasiszta röplapokat, gyakorló kézigránátokat és azt a nagy mennyiségű robbanóanyagot is, amellyel a Szabadság téri szovjet emlékművet akarták felrobbantani.

Az 1992. október 23-ai eseményekről NBH által készített jelentést, valamint a Füzessy Tibor nemzetbiztonságért felelős tárca nélküli miniszternek írt értékelő jelentést az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapján hozták nyilvánosságra.

Az mno.hu május 6-án írt arról, hogy Molnár Zsolt - aki 2006 óta a szocialista párt országgyűlési frakciójának tagja, jelenleg a nemzetbiztonsági bizottság elnöke - egykor együtt tüntetett szkinhedekkel. A portál egy, a 168 Óra fotósa által készített, a hetilapban megjelent fotót is közölt, amelyen a lap szerint Molnár Zsolt látható "a bőrfejűekre jellemzően fejére húzott kapucniban szkinhedekkel" Göncz Árpád egykori köztársasági elnök "elhíresült, 1992-es Kossuth téri kifütyülésén".

Molnár Zsolt az MTI-nek hétfőn azt mondta: sajnálja, hogy 22 évet kellett várni a jelentés megismerésére. Ismét leszögezte: nem volt szkinhed, neve nem szerepel a jelentésben. Hozzátette: minden olyan dokumentum nyilvánosságra hozását támogatja, amely nem sért jelenlegi nemzetbiztonsági érdekeket. Reméli, hogy a kémügybe keveredett Kovács Béla jobbikos képviselő bizottsági meghallgatásának jegyzőkönyvét is megismerheti majd a közvélemény.

Az NBH jelentése többször ír szkinhed fiatalokról, csoportosulásokról. Néhány szervezetüket és általuk ismert tagokat is megneveztek, de ezeket a nyilvánosságra hozott dokumentumban kitakarták. Az NBH jelentésében leírják viszont a jellegzetes szkinhed öltözéket: bomberdzseki, kapucnis póló, baseballsapka, katonai bakancs, arcukat eltakaró kendő.

Az 1992. október 28-án készült jelentése szerint az NBH igazgatósága az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a köztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat előtt több olyan intézkedést hozott, amelyek az október 23-ával összefüggő előkészületek, illetve konkrét események időbeni megismerését eredményezték. Jelentősen megemelkedett a központi ünnepségek megzavarására utaló jelzések száma, és elsősorban szélsőjobboldali szkinhedtevékenységeket ellenőriztek, konkrét szervezeteket, embereket figyeltek meg - írták.

"Az országos szinten egyeztetett és végrehajtott koordináció eredményeként olyan információk birtokába jutottunk, amelyek neonáci beállítottságú skinhead fiatalok október 23-i Budapestre szervezett akcióinak előkészületét dokumentálták" - olvasható a jelentésben. Az NBH adatai szerint a csoportosulások célja a kormány megfélemlítése és a köznyugalom megzavarása volt, "amelyet a közelmúltban Rostockban és más német városokban lezajlott újfasiszta cselekményekhez hasonló módon a 'Fehér Magyarországért' kívántak végrehajtani". Ennek fényében a rendezvényeken több egyesült államokbeli és német újfasiszta röpcédulát akartak terjeszteni.

A jelentés szerint a fővárosi zavargásokra mintegy ezer embert - köztük egy egri és egy bécsi szkinhedcsoportot - is vártak, de a hatóságok arról is tudomást szereztek, hogy a Miskolc-Szolnok-Budapest vasútvonalon is harminc-negyven fiatal készült október 23-án a fővárosba. Kiderült, hogy a II. kerületi szkinhedek a Pasaréti tér környékén akartak verekedést provokálni a környékbeli "színesbőrűekkel" és az ott élő - a jelentésben megnevezett, de a nyilvános változatban kitakart - "hívőkkel".

A megelőző intézkedések során egy budapesti lakosnál a rendőrök röplapok és transzparensek mellett kézigránátokat, légpisztolyt, ködgyertyát foglaltak le, amelyeket - mint bevallotta - az október 23-ai rendezvényeken akart felhasználni. A jelentésben szerepelt egy olyan ember is, aki beismerte, hogy azért szerzett Pécsen nagymennyiségű robbanóanyagot, hogy október 23-án felrobbantsák a fővárosi Szabadság téri szovjet emlékművet, vagy ha az nem sikerülne, más célpontot keresnének.

A jelentés szerint a délután öt órakor a Parlamentnél összegyűlt mintegy 4000 emberből álló tömegben egymástól elkülönülve két szkinhedcsoport tagjainak megjelenését, valamint egy - a szolgálatok által ismert - szervezet vezetőjét és néhány tagját regisztrálták. Az NBH jelentése szerint a Kossuth téren lezajlott provokáció motívumában "továbbra sem mutatható ki szándékosság", ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a megemlékezéseken megjelent fiatalok tevékenységét két - a jelentésben kitakart nevű - szervezet koordinálta.

Az értékelő jelentésben benne van az is, hogy operatív kapcsolattól származó, nem ellenőrzött információjuk szerint az október 23. utáni napokban valaki - a jelentésben kitakart illető - "felelős politikai tényezőkkel" kereste a kapcsolatot. Boross Péter akkori belügyminiszter és Morvai István politikai államtitkár elzárkózott a találkozótól. A BM sajtóosztályán pedig arról beszélt valakivel, hogy az eseményeket fideszes és MSZP-s kádergyerekek követték el, és ugyanezt hangoztatta később egy, a Magyar Demokrata Fórum Bem téri székházában tartott rendezvényen is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár