2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Nem Drakula sírját találták meg Nápolyban

2014. június 24. 11:20

Két héttel ezelőtt felröppent a hír, hogy Nápoly szívében megtalálták Karóbahúzó Vlad havasalföldi fejedelem sírját. A szakértők szerint csupán álhírről van szó, amely egy mindenféle történelmi alapot nélkülöző, konspirációs elméleten nyugszik.

Az Il Mattino olasz napilapban megjelent cikk szerint a nápolyi Santa Maria La Nova templom kolostorában felfedezték a hírhedt havasalföldi fejedelem, Vlad Tepes (Karóbahúzó Vlad) sírját. A hír szerint a "szenzáció" Raffaele Glinni és testvére, Giandomenico, az észtországi Tallini Egyetem kutatóinak nevéhez köthető.

Glinniék állítólag egy hallgató ötlete alapján kezdtek el kutakodni a nápolyi templomban, ahol egy márványból készült síron Drakulára utaló szimbólumokat fedeztek fel: egy sárkányt és két szembenálló szfinxet. "A sárkány a grófra (sic!) utal, a két szfinx pedig Théba városát jelképezik, amelyet az egyiptomiak Tepesnek hívtak" - nyilatkozta Raffaello Glinni az Il Mattinónak.

Glinni és kollégái, akik időközben már egy, a sírkő felnyitására vonatkozó hivatalos kérelmet is benyújtottak, úgy vélik, Vlad a legelfogadottabb elmélettel ellentétben nem halt meg 1476 decemberében a Bukarest mellett zajló csatában szerzett sebesülése következtében, sőt nem is végezték ki, hanem bebörtönözték a törökök. A kutatók szerint a fejedelem lánya, Maria Balsa, aki hétévesen került a nápolyi udvarba, hogy Giacomo Alfonso Ferrillo felesége lehessen, kifizette a váltságdíjat, így Vlad végül a közép-itáliai városban fejezte be földi életét, és a Ferrillo-család családi kriptájában temették el.

A történet azonban számos helyen korrigálásra szorul. Rögtön a szerzők hozzáértése megkérdőjelezhető: Raffaele Glinni egy ügyvéd és önjelölt történész, aki testvérével a "Mysterious Lucania" nevű, sokat sejtető blogot írja, amely a szabadkőművesektől kezdve a templomos lovagokon át a mágikus történetekig sok mindennel foglalkozik. Már az is árulkodó, hogy Vladra nem fejedelemként, hanem grófként utalnak, amit valószínűleg a Drakula-regényekből és -filmekből vehettek át. Az említett sárkány valóban a fejedelem egyik legfontosabb szimbóluma volt (születésének évében ugyanis édesapját Nürnbergben a Sárkány Lovagrend tagjává választották, ötéves korában pedig őt is), a rend sárkányábrázolása azonban teljesen eltér a nápolyi síron látottól.

Amit a szfinxek kapcsán Théba és Tepes közötti összefüggésről írtak, merő kitaláció, véli az elméletet megcáfoló történészek népes csoportja. "Théba egy görög nevű helységnév, a Tepes pedig egy török szó a karóbahúzóra. Hol itt a kapcsolat?" - tette fel a kérdést Tomaso Montanari művészettörténész. Ráadásul kizárt, hogy a fejedelem melléknevét már életében használták volna annak sértő volta miatt.

A "Karóbahúzó" szót Vlad az utókortól kapta, ugyanis 1462-ben, amikor II. Mehmed szultán megtámadta Havasalföldet, a visszavonuló, és maga mögött mindent felégető, a kutakat megmérgező fejedelem 20 ezer török fejet húzott karóba Târgoviște közelében, ami meghátrálásra késztette az éhező és megfélemlített oszmán sereget. Ami Vlad rejtélyes lányát illeti, Maria Balsa történelmi alakja valóban létezik, ám nem köthető össze a fejedelemmel, neki ugyanis csak fiai voltak.

Az egyik legelfogadottabb elmélet szerint Vladot Bukarest közelében ölték meg, amikor a törököktől igyekezett visszaszerezni az országot. Más források szerint hűtlen bojárjai gyilkolták meg. A lefejezett Vlad fejét valószínűleg a román fejedelemség régi-új uralkodója, III. Basarab trófeaként küldte Konstantinápolyba.

"A testet egy mindenféle díszítés nélküli sírkő alá temették el egy közeli templomban, amelynek építése az ő nevéhez kötődik" - magyarázta Constantin Rezachevici román történész. Minden valószínűség szerint a comanai kolostor területén lévő templomról lehet szó, amelyet egy évszázaddal később lebontottak. A nápolyi sír sárkányfaragása egyébként Matteo Ferrillo címeréből való, aki Maria Balsa apósa volt. Habár egyre többen cáfolják meg az álhírt, a Santa Maria La Nova templom az elmúlt néhány nap során az egyik legforgalmasabb turisztikai helyszínné vált Nápolyban.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár