Titkos hadsereget szerveztek a Wehrmacht és az SS tagjai

Merre tovább, NSZK?

A nagyjából kétezer fős titkos hadsereget a Wehrmacht veteránjaiból és egykori SS-tagokból verbuválták 1949-ben, mindezt a nyugatnémet kormány tudta és jóváhagyása nélkül. A cél az volt, hogy megvédjék a születőfélben levő Németországi Szövetségi Köztársaságot (NSZK) a Szovjetuniótól; működésükhöz baloldali politikusoktól - például az SPD megreformálásában kulcsszerepet játszó szociáldemokrata képviselőtől, Fritz Erlertől - szereztek információkat és diákok után kémkedtek, így került célkeresztjükbe többek között Joachim Pecker, a moszkvai nyugatnémet nagykövetség egykori magas rangú diplomatája.

A dokumentumokra Agilolf Kesselring történész bukkant rá, aki a Független Történelmi Bizottság megbízásából a BND elődje, az úgynevezett Gehlen-szervezet történetét kutatja. A dokumentumok szerint Konrad Adenauer német kancellár csak 1951-ben értesült a titkos alakulat létezéséről, ám akkor úgy határozott, nem tiltja be a nyilvánvalóan illegálisan működő hadsereget, amelynek létszáma - a források tanúsága szerint - háború esetén 40 ezerre duzzadt volna.

A németországi fegyveres erők későbbi vezetőinek szerepvállalása azt jelzi, hogy az árnyékhadsereget nem lehetett félvállról venni. A történet legfontosabb szereplője Albert Schnez volt. Schnez 1911-ben született, a második világháborúban ezredesi rangig vitte, majd végigjárta az 1955-ben létrehozott Bundeswehr szamárlétráját is. Az ötvenes években előbb Franz Josef Strauss kereszténydemokrata párti védelmi miniszter mellett dolgozott, majd Willy Brandt kancellársága idején a német hadsereg főparancsnoka volt. Schnez elmondása szerint a titkos hadsereg létrejöttét Hans Speidel német tábornok, a NATO szárazföldi erőinek későbbi közép-európai főparancsnoka és Adolf Heusinger, a Bundeswher első főfelügyelője is támogatta.

A titkos hadsereg ötlete Schnez fejéből pattant ki: az akkoriban fa, gyapjú és háztartási eszközök kereskedelmével foglalkozó férfi számos összejövetelt szervezett a német 25. gyaloghadosztály veteránjai számára, egyrészt hogy támogassák a harcokban elesettek özvegyeit és árváit, valamint hogy felelevenítsék a háborús emlékeket. Ezen beszélgetések alkalmával mindig felmerült a kérdés: mi történne, ha a Szovjetunió vagy kelet-európai szövetségesei lerohannák a fiatal, védtelen Németországot?

A Schnez köré gyűlt csoport szentül hitte: hagyni kell, hogy az NSZK-t megszállják az agresszorok, az egyedüli megoldás, ha partizánháborút folytatnak az ellenség ellen és az országhatárokon kívül szervezik újra a hadsereget. A lehetséges fenyegetésre válaszul Schnez hamarosan úgy döntött - megszegve ezzel a Németországot megszállási övezetekre osztó négy győztes nagyhatalom katonai szervezetek felállítását tiltó rendelkezéseit -, hadsereget szerez.

Schnez üzletemberektől és német veteránoktól kapott támogatásokat, kapcsolatba lépett néhány veteránszervezettel, egyes szállítmányozással foglalkozó német vállalatnál pedig az után érdeklődött, hogy milyen járműveket tudnak felajánlani abban az esetben, ha Németország háborúba sodródik. Az árnyékhadsereg felfegyverzésének ügyét Anton Grasser, egykori gyalogsági tábornok intézte, aki 1950-ben a bonni szövetségi belügyminisztériumban kezdte meg háború utáni karrierjét.

A Schnez-Truppe egykori tisztekből, a Wehrmacht elitegységeinek teljes katonai vezetéséből, s olyan gyorsreagálású erőkből állt volna, amelyeket rövid idő alatt lehetett volna a keleti határokhoz vezényelni. Schnez listája végül biztonsági okokból csak kétezer tiszt nevét tartalmazta, de akár 40 ezer ember is csatlakozott volna, ha beáll a hadiállapot az NSZK és a Szovjetunió között. Az az egyelőre hiányos dokumentumokból nem derül ki, hogy a német erőket hol tudták volna háború esetén megszervezni; a források szerint Schnez svájci helyszínekről tárgyalt, illetve felmerült Spanyolország is.

1. Merre tovább, NSZK?
2. Szélsőjobboldali kapcsolat

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek