Szerbia nem kap kárpótlást az 1999-es bombázások miatt

A szerb közvéleménybe azt követően került be a kártérítés témája, hogy a múlt héten az Észak-atlanti Szerződés Szervezete az ukrán válsággal kapcsolatos dokumentumában azt írta, Jugoszlávia 1999-es bombázása összhangban volt a nemzetközi joggal, de azt nem hagyta jóvá az ENSZ BT. A politikusok akkor kijelentették, hogy ez erkölcsi elégtételt jelent Jugoszlávia jogutódjának, Szerbiának. Voltak azonban olyanok is, akik szerint ez nem elég, és Szerbia egy esetleges perrel akár anyagi kártérítést is kaphatna.

Dragan Simic, a belgrádi egyetem politikatudományi karának professzora szerint ugyan megkésett a NATO beismerése, de ha megvan a politikai akarat, akkor mindig meg lehet találni a módot arra, hogy az áldozatoknak, illetve azok családjának segítsenek. Úgy értékelte, a nyugati katonai tömb kijelentése azt is jelentheti, hogy a téma újra napirendre kerül a nagyhatalmaknál.

A kártérítés ügyében azonban a legtöbb politikai szakértő inkább pesszimista véleményen van. Ennek oka, hogy Jugoszlávia már az 1999-es márciusi első bombatámadások után nem sokkal a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult, a testület azonban a hatáskörén kívül esőnek ítélte az eseményeket, mert Jugoszlávia akkoriban nem volt tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Később az Emberi Jogok Európai Bírósága is ugyanígy járt el, amikor a támadás károsultjai, illetve az áldozatok hozzátartozói kártérítésért folyamodtak Strasbourgban.

Tomislav Nikolic szerb elnök korábban a Belgrád ellen indított légitámadást "civilizálatlan precedensnek" nevezte, amelynek az volt a célja, hogy Koszovó területén egy albán államot hozzanak létre. Azt is kiemelte, hogy kártérítést vár a nagyhatalmaktól.

A NATO 1999 márciusában indított támadást Jugoszlávia ellen. A Szerbiából és Montenegróból álló országot 78 napig bombázták, a hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek súlyos etnikai tisztogatást kezdtek a tartomány albán lakossága körében.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

fasizmus

• Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco
• Tétlenül szemlélte Etiópia lerohanását a Nemzetek Szövetsége
• A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására
• Még a Mussolini-szobrokat is kidobálták az ablakon a Duce letartóztatásának hírére
• A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora
• Magára hagyhatta volna szövetségesét Mussolini?
• Lánya kérését sem vette figyelembe Mussolini veje kivégzése során
• Valójában Karel Čapek testvérétől származik a sci-fi és a technológia legendássá vált szava
• A politikai megosztottságból emelkedett ki Franco tábornok diktatórikus rendszere