Megdőlt a hivatalos elmélet a Titanic elsüllyedésével kapcsolatban
2014. április 11. 18:21
A 102 éve habokba veszett tengerjáró nem annak köszönhette pusztulását, hogy az 1912-es évben rekordmennyiségű jéghegy szabadult a transzatlanti tengeri útvonalakra ̶ állítja egy új tanulmány. Az ezredfordulón például jóval magasabb volt a jéghegyveszély, mint az 1910-es években.
Korábban
A Sheffieldi Egyetem kutatói megcáfolták azt a régóta fennálló tévhitet, hogy a Titanic elsüllyedésének évében kivételesen magas volt a jéghegyek száma az óceánokon, s kutatásaik szerint jelenleg jóval nagyobb a kockázat, mint 1912-ben volt.
A korábbi elmélet szerint az elsüllyeszthetetlennek tartott tengerjáró ̶ amely 102 éve, 1912. április 10-én indult első és utolsó útjára ̶ vesztét a szokatlanul magas tengeri jégtömeg jelenlétének köszönhette, amely jelenséget a Föld Naphoz és Holdhoz való szokatlan közelsége okozott, szélsőséges árapályt eredményezve. Ennek következtében Észak-Kanada partjainál hatalmas jéghegyek szakadtak le, amelyek dél felé kezdtek sodródni.
A kutatók száz évre visszamenőleg megvizsgálták a jéghegyek mozgásáról készített adatokat, és ezek azt mutatták, hogy az 1912-es év a veszélyforrás szempontjából jelentős, de nem számított szélsőséges évnek.
A kutatást vezető Grant Bigg elmondta: "Úgy láttuk, hogy az 1912-es esztendő valóban kockázatos évnek számított a jégveszély szempontjából, de mégsem nevezhető kivételesnek. Az 1909-es év például jóval rizikósabbnak számított, és az elmúlt években is több jéghegy veszélyezteti a hajókat, mint a Titanic szerencsétlenségének idején. 1991 és 2000 között tíz évből nyolc alkalommal jelentettek 700-nál több jéghegyet, ezek közül pedig öt jelentés haladta meg az 1912-es év szintjét."
Hozzátette: "A felmelegedés miatt a sarki jégtakarók a közeljövőben egyre több jéghegyet fognak előidézni a forgalmas észak-atlanti tengeri útvonalakon, így a kockázat fokozatosan növekedni fog."
A Titanic pusztulását okozó jéghegyet 1912. április 14-én, éjfél előtt néhány perccel, mintegy 500 méteres távolságra vették észre, ám a gyors reagálás ellenére a katasztrófát nem tudták elkerülni, és a hatalmas vízi jármű két és fél órán belül elsüllyedt, 1517 ember halálát okozva.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap