Az áttét legkorábbi esetére bukkantak Szudánban

Az északkelet-angliai Durham Egyetem doktori hallgatója, Michaela Binder tavaly bukkant rá a gazdag núbiai sírjára a Nílus közelében. Az elvégzett elemzések metasztázist, vagyis áttétes rákot diagnosztizáltak a 3200 éves csontokon.

A vizsgálatok szerint a rák egy lágyrészen kialakult, rosszindulatú tumorból volt eredeztethető, s a test legnagyobb részén elterjedt. A kutatók úgy vélik, ezek a valaha megtalált legrégebbi áttétes emberi maradványok - olvasható a PLOS One tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban.

A Durham Egyetem és a British Museum kutatói remélik, a felfedezés minden bizonnyal segíteni fog az ókori maradványokon észlelt rák mögöttes okait feltárni, s betekintést nyújthat a kór múltbeli fejlődésébe. Habár manapság a rákot a vezető halálokok egyik legsúlyosabbikaként tartják számon, a megbetegedés nyomait korábban csak rendkívül ritka esetekben találták meg - összehasonlítva a többi halálos kórral. Ebből a szakértők eddig azt a következtetést vonták le, hogy a modern életmód és a megnövekedett élettartam velejárójával állhatunk szemben. Ám a felfedezés azt mutatja, hogy a rák már i. e. 1200-ban létezett a Nílus-völgyben.

Michaela Binder a laborban

"Újabb lehetőség áll előttünk, hogy megértsük a halálos kór eddig ismeretlen történetét. A régészek mindezidáig nagyon kevés példát találtak a betegség időszámításunk előtti első évezred előtti történetéből" - mondta Binder. "Ahhoz pedig, hogy megértsük a rák múltját és mutálódásainak folyamatát, minél több ókori példára lenne szükségünk" - tette hozzá. A csontokon észlelhető kis elváltozásokat csak egy lágyrész daganata okozhatja, ám a pontos eredetét csupán a csontokból igen nehéz megállapítani.

A maradványokat egy ősi városban, az egykor Egyiptom uralta núbiai Amarában fedezték fel, amely mintegy 750 kilométerre délre fekszik Szudán fővárosától, Kartúmtól. Az elhunytat egy nem túl jó állapotban megmaradt, festett fakoporsóban temették el, amelyben egy díszített fajansz amulettet is találtak a régészek.

Núbiai (szudáni) látkép

A kutatók több vizsgálatot is elvégeztek röntgen és pásztázó elektronmikroszkóp segítségével, s az eredmények arra mutattak rá, hogy a lapockán, a felkaron, a csigolyákon, a bordacsontokon, a medencén és a combcsontokon is vannak szöveti elváltozások. A szakértők eddig csak találgatni tudtak, hogy mi okozhatta a rákot: rákkeltő füst, genetikai tényezők, esetleg valamilyen fertőző megbetegedés, például bilharziózis.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a 18. századtól az 1920-as évekig
II. Népesség, település, életmód

• Szörnyű tragédia követte a várva várt boldogságot Erdélyi János életében
• Vallástól függetlenül képviseltette magát Pest előkelősége a Dohány utcai zsinagóga felavatásán
• Hogyan ünnepeltek 170 éve a jászok és kunok?
• Részleges autonómiát hozott a kis kiegyezés