Hamarosan kiderülhet, ki volt az igazi Mona Lisa
2014. február 20. 12:13
Megkezdték a Mona Lisa modelljének tartott firenzei előkelő, Lisa Gherardininek tulajdonított csontváz DNS-elemzését - az eredményre még néhány hónapot kell várni.
Korábban
A mintákat Silvano Vinceti olasz művészettörténész vette a Firenze melletti Szent Orsolya-kolostorban talált csontvázból és összehasonlította Lisa Gherardini élő leszármazottainak örökítő anyagaival. Ha a DNS-ek egyezést mutatnak, Vinceti háromdimenziós arcrekonstrukciót készít a koponya és Leonardo Da Vinci világhírű festménye nyomán.
"Ha nem sikerül azonosítanunk, a művészettörténészek tovább spekulálhatnak azon, ki volt a festő modellje" - fogalmazott a tudós, hozzátéve, hogy a kutatás eredményeit várhatóan májusban vagy júniusban teszik közzé.
Silvano Vinceti (balra) egy régészkollégájával a Szent Orsoly-kolostorban talált sír mellett
A Vinceti vezette olasz régészcsoport tavaly a Szent Orsolya-kolostor egyik föld alatti családi sírboltjában három nő maradványait találta meg, akik közül az egyik Gherardini lehetett. Az asszony ugyanis férje elhunyta után fogadalmat tett, és orsolyita apácaként élt 1542-ben, 63 éves korában bekövetkezett haláláig. A kolostor oltára alatt temették el.
Leonardo da Vinci 1503 és 1506 között festette Mona Lisa című portréját, amelynek modellje a művészettörténészek szerint a firenzei selyemkereskedő, Francesco del Giocondo felesége, Lisa Gherardini volt, akit az olaszok Giocondaként is emlegetnek. A La Giocondát Giorgio Vasari művészeti író nevezte el Mona Lisának.
A Lisa Gherardininek tulajdonított csontok
Lisa Gherardini életéről nem sokat tudni. Firenzében született 1479-ben, majd 20 éves kora előtt hozzáment Francesco del Giocondóhoz, akitől öt gyermeke született. Valószínűleg a városban később tisztviselőként dolgozó Francesco rendelte meg a képet, talán hogy megünnepelje gyermeke születését vagy házuk megvásárlását. Mások szerint a Mona Lisa a festő önarcképe, vagy egyik férfi szeretője női álruhában - utóbbi mellett szólhat, hogy Leonardo egészen 1519-ben bekövetkező haláláig magánál tartotta a képet a franciaországi Amboise melletti Clos Lucé-ban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.