10 tény az időmérésről
2013. december 19. 13:14
Korábban
1. A régészeti kutatások szerint Babilonban és Egyiptomban már az i.e. 4. évezredben is használtak időmérő eszközöket, különböző nap- és árnyékórákat.
2. Az ókori Egyiptomban gyakran az obeliszkek is napóraként funkcionáltak, a hatalmas építmények árnyékából ugyanis bárki megállapíthatta, mennyi az idő.
3. A középkori szerzetesek körében népszerű gyertyaóráról – melyeken a vízórához hasonlóan behúzott sávok mutatták az eltelt időt – elsőként egy 520-ban keletkezett kínai vers tett említést.
4. A homokórák eredete ismeretlen. Nem kizárt, hogy már a görögök és a rómaiak is használtak hasonló szerkezeteket, az azonban bizonyos, hogy a középkori Európában elterjedt volt a használatuk.
5. A 14. században Európa-szerte megjelentek a mechanikus órák a városok tornyaiban. 1336-ban Milánóban, 1350-1370 között pedig Firenzében, Bolognában, Ferrarában, Nürnbergben és Párizsban is elkészült az első óra.
6. A közmegegyezés szerint a világ legrégibb, ma is működő órája a Salisbury katedrálisban található, 1386-ban készített toronyóra.
7. Bár a témával kapcsolatos források hiányosak, sok szakértő Peter Henlein (1485-1542) nürnbergi lakatost tekinti az első zsebóra készítőjének.
8. Az első, valóban időmérésre használatos férfi karórát 1904-ben, egy pilóta barátja kérésére készítette el Louis Cartier.
9. Az ingaórákat az 1930-as években felváltották a kvarckristály alapú órák, amelyek még a továbbfejlesztett ingaóráknál is jóval pontosabban mutatták az időt.
10. A világ első kereskedelmi forgalomban kapható kvarc karóráját 1969 –ben készítették Japánban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap