2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Koponyák kápolnája

2013. november 6. 17:19

A képeken látható, hátborzongatóan gyönyörű kápolna a lengyelországi Czermnában található, s több ezer ember csontja díszíti. Az emberi maradványok teljes egészében körbeveszik a látogatót, a padlózatot leszámítva a falakon és a mennyezeten is koponyák és lábszárcsontok hirdetik a mulandóságot.

A kis lengyel falu mellett futó útról a legtöbb turista figyelmen kívül hagyja a kívülről teljesen jelentéktelennek és szerénynek tűnő kápolnát, amely Délnyugat-Lengyelország egyik legrégebbi településén áll. A faajtók feltárulása után azonban hátborzongató belső tér fogadja a látogatót, ami maximálisan kárpótolja a kitérőért.

A falakat és a mennyezetet borító koponya- és lábcsontok egykoron a kolerajárvány és a háborúk több mint háromezer áldozatához tartoztak, és ha még ez nem lenne elég a megfáradt utazónak, a padló csapóajtaját felnyitva további 21 ezer ember maradványa tárulhat a szeme elé.

1776 és 1804 között a helyi plébános, Vaclav Tomasek a falu sírásójával együtt lelkiismeretesen összegyűjtötte, letisztogatta és a templomba építette a harmincéves háború, a sziléziai háború, illetve a kolerajárvány áldozatainak földi maradványait. A források szerint modellje a római katakombák rendszere volt, célja pedig egy halottak számára készült szentély létrehozása, amely egyfajta „memento mori”, tehát a halálra való emlékezés szimbóluma lett.

Érdekesség, hogy a lengyel atya úgy találta meg a háborús tömegsírokat, hogy a helyi kutyákat figyelte, amelyek különböző embercsontokat kapartak ki a föld alól. A maradványok között nem csupán lengyel nemzetiségűek kaptak helyet, hanem tatár, cseh, német és svájci katonák is megtalálhatók, de a vallási hovatartozás sem mutat homogén képet, ugyanis a katolikus és protestáns hívők között minden valószínűség szerint husziták is voltak.

A templom oltárára Tomasek különös gonddal válogatta ki a csontokat: többek között helyet kapott a helyi polgármester koponyája, egy golyó által átlyuggatott koponyacsont, egy szifiliszt terjesztő baktérium deformálta koponya és egy feltételezett „óriás” kobakja is. Amikor a bizarr kápolna alkotója 1804-ben elhunyt, az ő koponyája is az oltárra került.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár