2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

7000 éve is jelen volt a TBC a Kárpát-medencében

2013. november 5. 15:19

A gümőkór, másképpen TBC a legújabb kutatások alapján i. e. 5000 táján is pusztított az öreg kontinensen. A betegség nyomait rejtő hétezer éves csontokat Magyarországon tárták fel, számolt be a PLOS ONE amerikai tudományos folyóirat.

Muriel Masson, a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékének antropológusa munkatársaival a késő neolitikum Tisza-kultúrájához tartozó 71 csontvázat vizsgált meg. A Hódmezővásárhely-Gorzsa környéki régészeti lelőhelyeken feltárt csontok közül öt esetben volt kimutatható a kór jelenléte.

A tuberkulózis nyomai több ezer év távlatából leginkább úgy dekódolhatóak, hogy a szakértők alapos vizsgálat alá vesznek bizonyos, a csonthártyagyulladás következtében szimmetrikusan deformálódott csontokat. Ám sokszor ez sem a legcélravezetőbb, hiszen a csontváz érintettsége a tuberkulózisban szenvedők csupán 3-7 százalékánál figyelhető meg. Leginkább a gerincoszlopon, a nagy terhelésnek kitett ízületrészeknél, az arckoponya csontjain, valamint az ujjaknál láthatók a tünetei, a betegség jelei csontpusztulás képében jelentkeznek. Legutóbb az izraeli Atlit-Yam városánál fedeztek fel Mycobacterium tuberculosis baktérium által megfertőződött maradványokat, amelyek egy 12 hónapos csecsemőhöz tartoztak, s i. e. 9250-8160-ből valók.

A gümőkór nyomait csak igen ritkán lehet kimutatni a régészeti leletekben. Az eddigi legrégebbi európai eseteket az észak-franciaországi Les Rues des Vignes melletti területeken találták meg, ezek a Meroving-korszakból (6-7. század) származtak. Egyiptomban már i. e. 3000 környékén élt egyedeknél is kimutatták a TBC jelenlétét, míg Latin-Amerikában 4000 éves a legrégebbi tuberkulózisos csontanyag.

Masson szerint a magyarországi kutatás igazi fordulópontnak nevezhető, hiszen a csontvázakban nem csupán az eddigi legkorábbi, teljesen kifejlődött Mycobacterium tuberculosis baktérium nyomát találták meg, de a betegség európai jelenlétére is fény derült.

A tuberkulózis az egyik legrégibb fertőző megbetegedések egyike, amely több évezrede sújtja az emberiséget. Az újkor végén, az iparosodás előrehaladtával egyre nagyobb intenzitással tombolt a rossz higiénés körülmények között élők között, ám a 20. század közepére sikerült visszaszorítani a "nyomor betegségét", amely az egyik legtöbb halálesetet okozó kór volt a történelemben.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár