Római kori átoktáblát találtak Jeruzsálemben

A római kori palota a givati parkolóház területén található, amely rész a Templom-hegytől délre fekvő domboldalhoz, azaz az ősi Jeruzsálem területéhez, Dávid király városához tartozik, s mintegy hatezer év történelmét fogja át. A terület egyébiránt jelentős turisztikai látványosság, főbb bibliai és régészeti látványosságai közül kiemelkedik a Siloám-medence és a hozzá vezető királyi lépcsősor, az Ezékiás-alagút, a Gihon-forrás, Dávid király palotájának maradványai és a Warren-akna.

A mintegy kétezer négyzetméteres palotát az időszámításunk szerinti 3-4. században lakták és 363-ban, egy földrengés következtében dőlt romba. Itt találták meg legutóbb az említett római kori átoktáblát is, amely görög nyelven íródott. A rajta szereplő nő, bizonyos Kyrilla hat istent hív segítségül, hogy átkot hozzanak egy Iennys nevű férfira, akivel valószínűleg jogi eredetű vitába keveredett.

Kyrilla négy vallás elemeit mossa össze a táblán – magyarázta Robert Walter Daniel, a Kölni Egyetem kutatója. A hölgy négy görög (Hermész, Perszephoné, Plútó, Hekaté), egy babilóniai (Ereskigal) és egy gnosztikus (Abraxas) isten nevét említi a szövegben, amelyben ráadásul olyan mágikus szavak is előfordulnak, mint a héber eredetű "Iaoth".

Kyrilla és a célszemély, Iennys valószínűleg a római középosztályhoz tartoztak, a nő által az átoktáblán használt 'ellenfél' szó pedig arra utal, hogy jogi vita alakult ki köztük. A tábla legalábbis olyan elemekkel van tele, amelyeket az eddig Cipruson és más helyeken előkerült átoktábláknál is alkalmaztak készítőik. Az i.e. 5-4. századtól kezdve terjedt el széles körben az átoktáblák (Defixionum tabellae) használata, különösen a Földközi-tenger medencéjében. Az átoktáblákat általában a vesztes fél utolsó megoldásként alkalmazta, amikor már csak ez az egy "intézkedés" állt a lopás vagy egyéb bűncselekmény, illetve a szerelmi hűtlenség áldozata rendelkezésére, hogy ellenfele, haragosa számára a rossz szerencsét biztosítsa.

A mágikus szöveg alkalmas volt a kicsinyes frusztrációk levezetésére, a tolvajok megbüntetésére, de használták kereskedők és sportolók is versenytársaik megkárosítására. Az átoklemezek általában kis, vékony fémlapok voltak, melyeket hengerré göngyölítettek fel, és templomok, kutak, vizek vagy szentnek tartott helyek közelében dugták el. Halott mellé is helyezték, gyakran bábut is "mellékelve", hogy a haragos vagy az ellenfél megkínzását is "biztosítsák".

Az ólomlapot a palota északnyugati részén találták meg, de az a második emeleti szoba, ahol eredetileg elhelyezték, a földrengés következtében összedőlt. A tábla mellett talált leletekből azonban nagyjából sikerült képet alkotni arról, hogyan nézett ki a helyiség: a hatóság szakemberei mozaik- és freskótöredékekre, illetve olyan tetőcserepekre bukkantak, amelyeken a Jeruzsálemben állomásozó tízedik légió jelét azonosították. Azt nem tudni, hogy milyen célt szolgált ez a szoba, de minden bizonnyal az Iennysként emlegetett férfiú szorosan kötődött hozzá – talán itt vagy a közelben dolgozott –, mivel az átoktáblát rendre ott rejtették el, ahol a célszemély gyakorta megfordult.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2019

• III. György, az elmebeteg „zsarnok”
• Régi csibészek
• Bajos Lajos mesevilága
• Thomas Alva Edison, a Menlo-parki varázsló
• A számok slampos grófnője
• A rendszerváltoztatás belülről
• Ki tálalt tarhonyát a sziámi királynak?
  
• Hét zenész, aki 27 évesen halt meg
• Kilincs a túloldalon