Lenin szerint Buharin az egész párt kedvence volt

Az értelmiségi családból származó Buharin gimnazistaként, tizenhat évesen lépett be a szociáldemokrata pártba, ahol a Lenin vezette bolsevik szárnyhoz csatlakozott. A moszkvai egyetemen közgazdaságtant tanult, de mozgalmi tevékenysége miatt 1909-ben letartóztatták, 1910-ben eltanácsolták, s a következő évben északra, Onyegába száműzték. Innen Németországba szökött, Berlinben folytatta tanulmányait, majd 1912 végén Bécsbe költözött, ahol cikkeket írt, közgazdasági kutatásokat végzett, s megismerkedett Sztálinnal. Az első világháború idején Svájcban, Svédországban, Norvégiában, Dániában, majd az Egyesült Államokban tevékenykedett, s a forradalom hírére 1917 májusában Japánon keresztül érkezett vissza Oroszországba.

Buharin a bolsevik párt Lenin és Trockij mellett legnagyobb hatású ideológusaként vezető szerepet játszott az 1917. november 7-i pétervári bolsevik hatalomátvételt követő moszkvai felkelésben. A forradalmi hév odáig ragadta, hogy Leninnel szemben ellenezte a Németországgal kötendő breszt-litovszki békét, mert a forradalmi háború híve volt. A polgárháborús években a párt lapja, a Pravda főszerkesztője volt, tagja lett a Politikai Bizottságnak, részt vállalt a Kommunista Internacionálé megszervezésében.

Kezdetben ő is úgy gondolta: a kényszerűségből bevezetett "hadikommunizmusból" fokozatosan át lehet térni a szocializmusra, de a keserű tapasztalatok rádöbbentették az új gazdaságpolitika (NEP) szükségességére. Fokozatosan kialakult álláspontja szerint a NEP a szocializmust előkészítő hosszabb távú történelmi periódus, melynek az ipar és a mezőgazdaság kiegyensúlyozott fejlődésén kell alapulnia. Ezzel érvelve utasította vissza Trockijék 1923-ban meghirdetett iparosítási programját, miként az "eredeti szocialista felhalmozás" koncepcióját is. Ő adta ki a "Gazdagodjatok!" jelszót, mert úgy vélte, segíteni kell az addig megsarcolt parasztság erősödését. Szembeszállt Grigorij Zinovjevvel is, aki megkérdőjelezte a szocializmus egy országban való teljes felépíthetőségét - ekkor mint a pártcentrum képviselője és Sztálin közvetlen szövetségese lépett fel.

A pártfőtitkárral akkor került szembe, amikor Sztálin az 1920-as évek végére felszámolta a párton belüli ellenzéket, és - immár Trockij és Zinovjev nélkül - átvette az erőltetett iparosítás, a tömegméretű, erőszakos kolhozosítás programját. A korábbi nézetei mellett kitartó Buharin ekkor lett a jobboldali elhajlás megtestesítője, 1929 júliusában elmozdították a Kommunista Internacionálé éléről (ahol 1926-ban Zinovjev helyét foglalta el), s bár önkritikát gyakorolt, kizárták a Politikai Bizottságból is. A következő években a Tudományos-Műszaki Hivatal élén, majd a Nehézipari Népbiztosságnál dolgozott, 1934-ben Sztálin előtt meghunyászkodva a XVII. pártkongresszuson hitet tett az erőltetett kollektivizálás és iparosítás általa korábban elvetett programja mellett. Megtarthatta póttagságát a Központi Bizottságban, ő lett az Izvesztyija című lap főszerkesztője, s még a "sztálini alkotmány" előkészítésében is közreműködhetett.

A behódolás sem segített rajta: az 1936. augusztusi Zinovjev-Kamenyev perben szóba került bűnössége, az 1937 eleji második nagy moszkvai per során pedig már konkrét vádakkal illették. Ügye kivizsgálására különbizottság alakult, s az eljárás kimenetelét illetően neki sem volt kétsége. "Egy ördögi gépezettel szemben ismerem el tehetetlenségemet" - állt búcsúlevelében, amelyet felesége szóról szóra megtanult, s így maradhatott az utókorra. A vizsgálat befejeztével 1937 márciusában letartóztatták és kizárták a pártból. Az 1938. március 2-án kezdődött harmadik nagy moszkvai koncepciós perben ellenforradalmi összeesküvés vádjával március 13-án halálra ítélték és két nappal később (egyes források szerint már másnap) Moszkvában agyonlőtték.

Buharin politikai rehabilitálására Nyikita Hruscsov főtitkársága idején, 1961-ben került sor, de az eseményt akkor még titokban tartották. Teljes körű rehabilitálása csak fél évszázaddal halála után, 1988-ban Mihail Gorbacsov alatt valósult meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2015

• Száműzöttek: megjelent a Múlt-kor téli száma
• A Führer és a nők 
• A Bánk bán hölgyei
• Császár az óceán közepén
• A Sóhajok-szigete: Ellis Island
• Két epizód a Colt revolver korai történetéből
• A Horthy család korai emigrációs évei
• Kossuth Lajos távol az otthontól
• Így ünnepeltek a fronton