Összekötözött végtagú csontvázakat találtak a tatárjárás korából

2013. szeptember 25. 11:25

A tatárok pusztítása elől rejthették el a 13. században azt a kétélű pallost, sarlót és lóvakarót, amelyeket Csanádpalota határában, az M43-as autópálya régészeti feltárása közben találtak meg a szegedi Móra Ferenc Múzeum régészei. A munkálatok során további érdekes leletek, például két összekötözött végtagú csontváz is előkerült.

Korábban

Értékes régészeti leletek kerültek elő a Csongrád megyei Csanádpalota határában egy bányaterületen: az M43-as autópálya régészeti feltárását végző szakemberek több temető- és településrészletet tártak fel az elmúlt időszakban. Gulyás Gyöngyi, a Móra Ferenc Múzeum ásatásvezető régésze a Múlt-kornak elmondta, hogy a kutatás jelenleg is tart, és egy 35-40 ezer négyzetméteres területen folynak az ásatások.

A legjobb állapotban megmaradt leletek a tatárjárás korából származnak: egy kétélű pallost, egy lóvakarót és egy sarlót is találtak, amelyeket minden valószínűség szerint a 13. században rejthettek el a környéken pusztító tatárok elől. Gulyás Gyöngyi szerint a korban nagy értéke volt a vasnak, a tárológödörben hagyott leleteket pedig azzal a szándékkal rejtették el, hogy azokért visszatérnek.

Szintén ebből a korból bukkantak rá két összekötözött végtagú csontvázra. Az egyik deréktáján öt, 1241-ben vert, IV. Béla-kori pénzérmére is ráleltek. A tatárjárás áldozatául esett személyt félig béka, félig oldalra fordított pozícióban találták meg; Gulyás Gyöngyi a Múlt-kornak kifejtette, hogy a hátracsavart kezű, megkötözött gödörhullát valószínűleg megkínozták, mielőtt eltemették volna. A régészek égésnyomokat is találtak a lelőhelyen, ami azt jelzi, hogy a falut felgyújtották.

A feltárás során további értékes leletek kerültek elő korábbi időszakokból. Az i.e. 3-2. századból származó kelta sírokban bronzfibulákat, vaskéseket, bronz láncszemeket és egyéb vastárgyakat találtak. Emellett érdekes állatáldozatok is napvilágra kerültek: egy keskeny árokban ló-, birka- és tehénkoponyák bukkantak fel- az állatok többi csontjával nem tudni, mi történhetett.

Az i.sz. 2-3. században élt szarmaták idejéből gazdagok sírjait tártak fel, ezeket azonban az évszázadok során a sírrablók kifosztották, és a csontokat is széthányták - a szegényebb sírok viszont szerencsére érintetlenek maradtak. Innen túlvilági útravalót tartalmazó díszedények, fibulák, gyöngyök és vaskések kerültek elő.