2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kleopátra végzetes döntése

2013. szeptember 3. 10:07

I. e. 31. szeptember 2-án a görög szigetvilághoz tartozó Actiumnál egy asszony váratlan döntése megváltoztatta a történelem egyik leghatalmasabb birodalmának sorsát. A két egykori triumvir, Octavianus és Marcus Antonius flottája között sokáig kiegyenlített küzdelem folyt, azonban a csata egy pontján Antonius felesége, a helyzetet reménytelennek ítélő VII. Kleopátra egyiptomi királynő 60 hajójával együtt váratlanul elhagyta a csata helyszínét. 

Nem sokkal később Antonius is követte, és a vezető nélkül maradt sereg néhány órás harc után feladta a küzdelmet. Mikor Antonius elérte Kleopátra hajóit, átszállt a királynőt szállító gályára, ahol hosszú órákon át ült szótlanul, fejét kezébe temetve. A polgárháború kimenetele már nem volt kérdéses.

Antonius és Octavianus viszonya azután romlott meg, hogy a birodalom keleti részei felett uralkodó Antonius szerelmi viszonyt kezdett Kleopátrával. A királynő Julius Caesartól született, Caesarion nevű fia ugyanis nagy veszélyt jelentett Octavianus, Caesar fogadott fiának hatalmi ambícióira.

Octavianus i. e. 32-ben nyilvánosságra hozta Antonius végrendeletét, amelynek értelmében Kleopátrát, valamint Caesariont tette meg örököséül. Válaszul Octavianus még abban az évben hadjáratot indított az egyiptomi királynő és férje ellen.

A két sereg hónapokig nézett egymással farkasszemet Actiumnál. Antonius végül Kleopátra tanácsára – annak ellenére, hogy a szárazföldi csata jobban kedvezett volna seregének – a tengeri ütközet mellett döntött.  A hadvezér helyzetét az utánpótlásvonalakat elvágó blokád mellett az is nehezítette, hogy nem sokkal a végső összecsapás előtt több katonája átállt Octavianushoz. A győzelem azonban így sem volt reménytelen, egészen Kleopátra váratlan húzásáig.

A szégyenteljes megfutamodás után Antonius i. e. 30-ban öngyilkos lett, majd nem sokkal utána Kleopátra is követte a halálba. Ezzel szemben Octavianus – i. e. 27-től Augustus – Róma történetének egyik legsikeresebb uralkodójaként vonult be a történelembe.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár